Sértődöttek - A hang

Bálint Sándor Szeged városa című kötete 1959-ben látott napvilágot, s mindeddig nem követte új kiadás. A könyv Szeged városképi fejlődésének, továbbá képzőművészeti, főleg pedig építészeti múltjának és sorsának első folyamatos, összefoglaló tárgyalása. Bálint Sándor a tudományos követelmények mellett szem előtt tartja a szélesebb olvasóközönség értékeit, ugyanakkor azonban számít a szakemberek érdeklődésére is. A könyv választékos illusztrációival eléri célját: Szeged nemcsak népéletével, í... 

Válás? Budán? Ilyesmi csak másokkal fordul elő. Az egyik eset mégis szokatlanul közelről érinti a válóperes bíró elzárkózó, de sikeresnek mondható életét és családi körét: egy iskolatárs és egy futó leányismerős házassága jutott válságba. A tárgyalás előtti éjjel megrendítő esemény játszódik le a felek budai otthonában, s ennek különös megvilágításában három ember kapcsolatának addig rejtett dimenziói tárulnak fel. A család biztonságát veszélyeztető személyes érzelmek fordulatokban gazdag, ... 

1940-ben a Nemzeti Kamaraszínház kaland című ősbemutatója hatalmas sikert aratott. Hála Németh Antal kiváló rendezésének, Rajnai Gábor, Tőkés Anna, Jávor Pál, Makay Margit remek alakításának. De mindenekelőtt a pálya csúcsára érkező Márai Sándornak, aki máig élvezhető bravúrdarabot írt, emlékezetes szerepekkel, pompás...

Szindbád, a hajós, író és úriember egy szép májusi reggelen elindult Óbudáról, mert estére hatvan pengőt kellett szereznie. Így indul Márai legköltőibb regénye - és a legönzetlenebb is: a mesterének tartott Krúdy Gyulának állít benne emléket úgy, hogy ebben a regényben megéli és megélteti az olvasóval is a Krúdy-világot....

A táj, melyre ez út vezetett, eltűnt emberek és eltűnt istenek lábnyomait mutatta. A régi jegyzeteket olvasva megcsap a bűvölet, mely útközben minden lépésem igazította. Félálomban utaztam, térkép nélkül. Délelőtt egy régi istent csodáltam meg, délután egy amerikai nőt, este egy kis sakált, Jeruzsálemben a szálloda előtt,...

Az író legjelentősebb alkotása ez a mű, amely egyúttal a két világháború közötti magyar irodalomnak is egyik remekműve. Rákóczi Confessiójához hasonló szenvedélyes önfeltárás jellemzi Márai írását, a legőszintébben, szinte pőrére vetkezetten írja meg gyermek- és ifjúéveit, testi- és lelki fejlődését, férfivá érését. De mindezeknek a történéseknek nála a család ad keretet, a családnak pedig az osztály, a polgárság, mert annak életformája, kultúrája szolgáltatja a mintát az egész családnak. A...