Móricz Zsigmond regényei és elbeszélései I-XII.

A galamb szimbólum, a regény szereplőgárdája azonban nagyon is élő emberekből áll: feleséggyilkos férjekből, gyermekgyilkos anyákból, vad és értelmetlen akciókat kezdeményező és lefolytató rendőrökből, besúgókból, csavargókból, bérgyilkosokból és maffiózókból, elhülyült ezredesekből és hasonlókból. Bűnregény - mondja a kötet alcíme és műfaj-meghatározása, találóan. A regény a bűnről szól: nem egyről, amelyet ki kell(ene) deríteni, hanem sokról, számtalanról, amelyek kiderítésére senkiben se... 

Nyugat-Európában sokan úgy tartják, hogy hermann hesse a XX. század legnagyobb német írója. Sziddhárta című műve - melyet az első világháború után írt és Romain Rolland-nak ajánlott - ma is valódi bestseller az angolszász világban, de több millió példányban adták ki Japánban is, s ami a legérdekesebb: tizenkét különböző...

A boldog ember 1932-től a Pesti Napló hasábjain jelent meg folytatásokban, végső alakját 1935-re nyerte el, ekkor adták ki könyv alakban. Ez a könyv nem regény, ez valóság. Egy magyar fölműves életén keresztül a magyar falu képe: nehéz sorsa, apró örömei, nagy nyomorúságai. Az író csak tolmácsa annak a kis világnak, amely...

Móricz nagy trilógiája, az Erdély három kötetével: Tündérkert (1921), a nagy fejedelem (1927), A nap árnyéka (1933) a 20. századi magyar irodalom legnagyobb és legsikeresebb erőfeszítése múltunk birtokbavételére, írta róla az író nagy kortárs kritikusa, Schöpflin Aladár. A magyar ember két nagy történelmi típusát...

Az Égi madár Móricz Zsigmondnak az elsĂľ világháború idején, 1915 és 1916-ban keletkezett elbeszéléseibĂľl készült válogatás. Móricz Zsigmond azon kevés számú író közé tartozik, akiket megtermékenyített a háború... A háborúhoz való viszony Móriczban éppúgy fejlĂľdött,...