Könyv Irodalom Szépirodalom Próza Világirodalom Regények Kortárs Angolszász szerelmes regények regény novella elbeszélés
Rosie és Alex jóban-rosszban kitartanak egymás mellett, és életre szóló véd- és dacszövetséget kötnek az iskola és a felnőttek zord világa ellen. Izgalmas órai levelezéseik közben még nem sejtik, hogy életük következő jó néhány évét is így töltik majd egymással levelezve. A sors próbára teszi barátságukat, kitartásukat és őszinteségüket: újra és újra elválasztja egymástól Rosie-t és Alexet. S bár a gyerekek komoly felnőtteké cseperednek - dolgoznak, megházasodnak, gyereket nevelnek, válnak - a gyermekkori varázslatos kötelék életük minden öröme és bánata közepette megmarad. Több van-e köztük puszta barátságnál? Ha kapnának egy utolsó lehetőséget, kockára tennének-e mindent az igaz szerelemért? Az "Ahol a szivárvány véget ér" az írónő egyik legeredetibb bestsellere: a felszínes és mély érzelmekről szóló fordulatos, sodró történet kizárólag leveleken, elektronikus üzeneteken és meghívókon keresztül tárul elénk.
Rosie—nak, Katie—nek és Gregnek
Szeretetetel meg hivlak a 4edik szülinapi bulimra november 18adikán.
Lessz büvész is. Tud lufibol álatot csinálni. Egy álatot meg is tarthac. A buli
délelöt 11kor kezdödik és sok csoki lesz és utána hazamehetsz
az anyukádékal.
Köszönöm.
Puszi!
Josh
ÖNNEK AZONNALI ÚZENETE
ÉRKEZETT KATlE-TÖL
KATIE: Úgy nézek ki, mint egy rakás szerencsétlenség.
TOBY: Nem nézel ki úgy, mint egy rakás szerencsétlenség.
KATIE: Azt se tudod, hogy néz ki egy rakás szerencsétlenség.
TOBY: Jó, akkor, hogy néz ki?
KATIE: Mint én. Úgy nézek ki, mint valami futurisztikus, robotba oltott új
emberfaj.
TOBY: Nem úgy nézel ki.
KATIE: Istenem, mindenki engem bámul!
TOBY: Katie, a leghátsó padsorban ülünk. A tanteremben mindenki háttal ül
nekünk. NEM bámulnak rád, hacsak nincs hátul is szemük.
KATIE : Anyának van.
TOBY: Figyelj Katie, ez csak egy fogszabályzó! Ez még nem a világ vége!
Amúgy meg tudom, mit érzel. Amikor szemüveges lettem, nekem is olyan
érzésem volt, mintha mindenki engem bámult volna.
KATIE: Mert tényleg téged bámultak.
TOBY: Aha. Megtennél nekem valamit?
KATIE: Mit?
TOBY: Kérlek, mondd azt még egyszer, hogy szaftos szalámi.
KATIE: TOBY! Ez egyáltalán nem vicces! Azt ígérted, hogy nem fogsz nevetni!
Most évekig rajtam lesznek ezek a hülye vonatsínek, és nem tehetek róla,
hogy pösze vagyok tőlük! jövő héten még a születésnapi fotóimon is rajta
lesznek!
TOBY: Nagy cucc.
KATIE: A tizenharmadik születésnapom lesz. Ha majd idősebb leszek, nem
úgy akarom viszontlátni magam a fotókon, mint akinek két hatalmas
fémdarab van a szájába tuszkolva. Ráadásul mindenki eljön a bulira,
olyanok is, akiket már ezer éve nem láttam, és szeretnék csinos lenni.
TOBY: Hadd tippeljek; fekete ruhában próbálsz majd meg csinos lenni.
KATIE: Igen.
TOBY: Olyan morbid vagy.
KATIE: Nem, Toby, én elegáns vagyok. A fekete megy a hajamhoz.
A magazinjaimban ezt írják. De te jöhetsz a ratyi rövidgatyádban meg
pólódban, ha akarsz. Egy bizonyos életkor után már úgysem lehet
az ember szokásain változtatni.
TOBY: Az én magazinjaimban viszont azt írják, hogy így öltözzek.
KATIE: Na persze, tom én jól, mit írnak a te gusztustalan magazinjaidban,
de annak aztán semmi köze az öltözködéshez. Inkább a vetkőzéshez.
TOBY: De azért meg vagyok hívva.
KATIE: Talán. De... talán nem.
TOBY: Katie, elmegyek, akár meghívsz, akár nem. Nem hagyom ki
a tizenharmadik születésnapodat, csak azért, mert megint rád jött
az ötperc. Muszáj látnom, ahogy a fogszabályzódba szorul a szülinapi
torta, kiszivárog a fogaid közti réseken, aztán ráfröccsen az emberek
arcára, amikor beszélgetsz velük.
KATIE: Tökmindegy. Akkor majd igyekszem veled beszélgetni a legtöbbet.
TOBY: Amúgy kik jönnek?
KATIE: Alex, Steph néni, Pierre és Jean—Louis, Nagymama és Nagypapa,
Ruby, Teddy, meg Ruby fura fia, aki sose szólal meg, és természetesen
Anyu, meg egy pár csaj a kosárról.
TOBY: Hát, ez csodás. És a nagybátyád, Kevin?
KATIE: Ö soha nem jön el semmire. Még mindig Kilkennyben dolgozik abban
az előkelő szállodában. Azt mondta, sajnálja, hogy nem tud eljönni,
de küldött egy lapot, és benne egy tízest.
TOBY: Neked úgyis csak ennyi kell. És Greg?
KATIE: Ö sem jön, egy hétig Amerikában lesz üzleti ügyben. Adott tizenhárom
eurót. Egy eurót minden évre.
TOBY: Szuper. Gazdag leszel. Még jó, hogy Greg dolgozik, utálom, amikor
egy szobában vannak Alexszel. Frászt kapok tőlük.
KATIE: Tom. Ha Anya is a szobában van, az még rosszabb, mert olyankor
folyton rohan egyik pasitól a másikig, mintha bíró lenne egy bokszmeccsen.
TOBY: Alex lezúzná Greget, ha bokszmeccsen lennének.
KATIE: Az biztos. Anya meg lezúzná mindkettőjüket, ha ilyesmire
vetemednének. Most legalább hordhatom majd a medált, amit Alextől
kaptam, anélkül, hogy Greg úgy nézne rá, mintha le akarná tépni
a nyakamból.
'T'nRV- ("Cair Fó'lfá'lznnv hnml 9'7 r'i bánna hihPC hnhnn
Írd be a könyv címét vagy szerzőjét a keresőmezőbe, és nem csak saját adatbázisunkban, hanem számos további könyvesbolt és antikvárium kínálatában azonnal megkeressük neked!