Megmutatjuk, hogy hol és mennyiért kaphatod meg a keresett könyvet.

A rossz hely

Egy férfi fölébred valahol Kaliforniában. Sejtelme sincs, hogy kerül oda. Táskájában rengeteg dollár. Eszeveszett menekülésbe kezd… Tagbaszakadt ember lopózik föl egy idegen ház hálószobái felé. Tudja: ismét ölni fog. Már előre érzi a vér ízét… Az elkényeztetett, buja ikerpárt, a két lányt vagy huszonöt macska veszi körül. Az egyik még beszélni sem tud – de mindketten jól látnak a macskák szemével is… Thommy, a Down-kóros kisfiú az intézet ablakából nézi az éjszakát. Valami retteneteset lát a sötét éj mögött… Julie és Bobby Dakota, magánnyomozó házaspár naponta az életét kockáztatja egy-egy nyomozás során. Jelentkezik náluk valaki. Elvállalják különös ügyének tisztázását – s ezzel elindul életük legszörnyűbb, kimondhatatlanul borzalmas kalandja… Dean R. Koontz regénye az amerikai könyvpiac slágere. A borzalom, a fantázia és a jellemrajz tökéletes keveréke az évtized legszívbemarkolóbb horrorkönyvévé teszi a Rossz Hely-t. Toronymagasan kiemelkedik a hasonló műfajú könyvek közül.

Mutasd tovább

Legközelebbi ingyenes személyes átvételi pont
1 ajánlat
lyravac
1 300 Ft
tovább a boltba

Részletek a könyvből

— Valami nem stimmel a nadrág cipzárjával. Nem úgy értem, hogy nem müködik, egyszerüen
valami furcsaság van vele.

Hal, Frank es Julie közelebb húzták a széküket az alacsony asztalkához, szürcsőlgettek az erős
kávét, mialatt Bobby a pamlagon ült és alaposan szemügyre vette a ruhadarabokat. A kórházban már
észlelt furcsaságok mellett most még egy újabb felfedezést tett. A nadrág cipzárjának legtöbb foga
fémből volt, ahogy annak lennie kell, míg körülbelül negyven teljesen esetlegesen szétszórt fogacska
kemény, fekete guminak látszott.

Bobby értetlenül bámult a különleges cipzárra, s közben lassan fol-le mozgatta az ujját rajta,
egeszen addig, amig hirtelen mintha megvilágosodott volna benne valami. Felkapta a földről Frank
egyik cipőjét és megvizsgálta a sarkát. Tokeletesen normálisnak látszott, de a másik cipö sarkában
harminc-negyven apro fénylő kis fémfogacskákat talált, amelyek mélyen beágyazodtak a gumifa,
mintha mindig is odatartoztak volna.

— Van valakinél egy kés? - kerdezte Bobby.

Hal elővett egy kést a zsebéből. Bobby kipiszkált nehány fénylő fémdarabot. Cipzárfogak voltak.
Egymás után hullottak az üvegasztalra, fémesen koppantak. Csak úgy szemre felbecsülte a számukat,
s úgy találta, éppen annyi van belőlük, mint ahány gumidarabka a cipzárban.

* * *

A Dakota-iroda Disney-plakátos helyiségében Frank Pollard hirtelen úgy érezte, hogy a végső
kimerültség határára ért és hamarosan tehetetlenül lecsúszik a székről, Ez a fáradtság napról napra,
óráról órára egyre jobban elborította, pontosan attol a naptól kezdve, amikor az elmúlt héten felébredt
abban az ismeretlen völgyben. Most mintha átszakadt volna benne egy gát, utat engedve a
kimerültségnek. Az ereiben csordogáló fáradtság mintha ólomból lett volna. Csak iszonyatos
erőfeszítéssel volt képes megmozdulni, még a fejét is alig tudta egyenesen tartani. Gyakorlatilag
minden porcikája sajgott, a kőnyöki, a csuklója, sőt még az ujjpercei is, de leginkább a térde a csípője
és a válla. Úgy érezte, mintha lázas lenne, de nem úgy, mint aki hirtelen megbetegedett, hanem, mint
aki enyhe vírusos fertőzéstől szenved születése pillanatától. A gyengeseg azonban nem
homályosította el erzekeit, sőt olyan kifinomulttá tette idegvégződéseit, mintha dörzspapírral
megdolgozták volna ezeket. Éles hangok hallatán összerándult, fájdalmasan kancsalított, ha erős fény
villant a szemébe és hihetetlenül érzékennyé vált a hidegre, a melegre. A tapintása különlegesen
kifinomulttá vált.

Kimerültségét csak részben magyarázhatta az, hogy éjszakánként alig tudott néhány óránál többet
aludni. Ha hisz Hal Yamatakának és a Dakotáéknak — Frank egyszerüen nem látta be, miért
hazudnának neki -, ejszaka elképesztő és többszöri eltünést es visszatérést produkált, ráadásul
képtelen volt visszaemlékezni, mi történt vele, merre járt. Mi lehet az oka ezeknek az eltünéseknek,
hová ment és miért? Nem tudta, de az biztos volt, hogy mindez iszonyatos energiájába került, így
aztán gyengesége valószínüleg ezeknek a misztikus éjszakai utazásoknak köszönhető.

Bobby Dakota, miután alaposan megnézegette a cipősarokbol előkerült femfogacskákat, letette a
kést, hátradőlt és elgondolkodva kinézett a borús egre. Mindannyian csőndben ültek, arra vártak,
vajon Bobby milyen következtetéseket von le a ruhák és a cipők állapotából.

Bár kimerült volt, és elsősorban saját félelmeivel foglalkozott, Frank egy nap után rájött, hogy
Bobby sokkal fantáziadúsabb és szellemileg erőteljesebb, mint társa, Julie. Julie talán talpraesettebb,
mint a férje és módszeresebben gondolkozik, Bobby azonban kepes teljesen váratlan logikai
bukfmcek után eljutni a megoldáshoz. Julie-nak sokkal többször látetett igaza, mégis olyan
esetekben, amikor a cégnek gyorsan kellett megoldania egy kliens problémáját, az elintezés többnyire
Bobby érdeme volt. Egyszerüen remek párost alkottak és Frank bízott abban, hogy egymást
kiegészitő kepessegeik megóvhatják őt.

Újra Frankhez fordulva, Bobby igy szolt:

— Mi van akkor, ha mondjuk, te valamilyen modon kepes vagy teleportálni magad, vagyis egy
szempillantás alatt egyszerüen átkerülsz egyik helyről a másikra?

— De, hiszen ez mágia, varázslat! - felelte Frank. - Én nem hiszek az ilyesmiben.

— De én igen - válaszolta Bobby. - Persze nem boszorkányokban, vagy palackban lakó
szellemekben, csupán a fantasztikus dolgok létezésében. Már azaz egyszerű tény, hogy egyáltalán
létezik a világ, hogy mi élünk, hogy nevetni tudunk és hogy a bőrünkön érezzük a nap meleget - ezt is
valahogy csodának érzem.

— Méghogy teleportálni tudom magam? Ha egyáltalán képes vagyok rá. De nekem fogalmam sincs
róla, hogy kepes vagyok-e rá'? Az tény, hogy elöször is el kell aludnom, ez pedig azt jelenti, hogy a
teleportálás a tudatalattim képessége, vagyis nem az akaratom irányítja.

— De te nem aludtál, amikor újra megjelentél a kórteremben, es akkor sem, amikor újra eltüntél —
vetette közbe Hal. - Talán először, de később már nem. A szemed nyitva volt és beszéltél is hozzám.

— Nem emlékszem - mondta Frank megrettenve. - Csak arra emlékszem, hogy elaludtam, aztán
hirtelen szorongással telve és teljesen megzavarodva felébredtem az ágyamon és ti mindannyian ott
álltatok körülöttem.

Julie egy hatalmasat sóhajtott.

— De miként lehetséges ez?

— Láttad - vonta meg a vállát Bobby, majd felemelte a káves bögréjét és kortyolt egyet. Sokkal
nyugodtabb volt, mint a többiek, mintha a legterrnészetesebb dolognak tartaná, hogy egy elképesztő
hatalom birtokában lévő kliens áll az irodájában, mintha őt sokéves magánnyomozói gyakorlata miatt
nem érhetné semmi meglepetés.

— Láttam ugyan eltűnni - ismerte el Julie. - Ez azonban meg nem bizonyitja, hogy teleportálta
magát.

— Amikor eltünt, akkor ment valahová. így van? - kérdezte Bobby.

— liigen...

— Egyik helyről a másikra menni, méghozzá egy pillanat alatt, pusztán az akarat erejével, mi ez, ha
nem teleportálás'!

— De hogyan'.7 - kérdezte Julie.

Bobby újra megvonta a vállát.

— Jelen pillanatban egyáltalán nem érdekes, hogy mi modon. Kezdetben épp elég, ha elfogadjuk a
teleportálás lehetőséget.

— Mint egy teóriát - mondta Hal.

— Rendben - egyezett bele Julie. — Elmeletileg fogadjuk el, hogy Frank kepes erre.

Franket teljesen megbénította saját emlekezetkihagyása. Olyan volt ez, mintha azt feltételeznek,
hogy a vas könnyebb a levegőnél. Azonban ö is a végére akart járni a dolognak.

Bobby újra megszólalt.

— Nos, akkor máris magyarázatot kapunk a ruhák állapotára.

— Hogyhogy'.7 — kérdezte Frank.

— Egy kis időbe telik, amíg eljutunk a ruhákhoz. Először is figyelj rám. Tételezzük fel, hogy a
teleportálás a te esetedben azt jelenti, hogy a tested atomjai egy idöre elszakadnak egymástól, majd
valamivel később, egy másik helyen újra ősszekapcsolódnak. Ugyanez kell hogy vonatkozzék a rajtad
levő ruhákra, valamint a kezedben tartott dolgokra is, mint például az ágy rácsára.

— Pontosan úgy, mint az a bizonyos szerkezet a Légy cimü filmben — vetette közbe Hal.

— Igen — folytatta Bobby egyre izgatottabban. Letette a bőgréjét az asztalra, elörebb csúszott a
kanapén és hevesen gesztikulálva magyarázott.

— Valahogy úgy, de azzal a különbséggel, hogy ezt nem egy fantasztikus szerkezet, hanem Frank
agya teszi lehetővé. Egyszerüen máshová képzeli magát, atomjaira bomlik es a kívánt helyen újra
ősszerendeződik. Természetesen mindezen idö alatt az agynak érintetlenül kell maradnia, hiszen csak
a tudat kepes összetartani a milliárdnyi atomot, csakúgy, mint egy jó juhászkutya. Arról már nem is
beszélve, hogy még avegüi ugyanúgy őssze isi kell hoznia őket.

Hasonló cimű könyvek

Dean R. Koontz további könyvei