Feltehetően ez a Villon-magyarítás az egyik legsikeresebb - ha egyáltalán 'műfordítás'-nak lehet nevezni. Faludy - mint nemegyszer maga szögezte le - nem műfordítást készített, legalábbis nem a szónak abban az értelmében, ahogy a magyar szellemi életben ez kodifikálódott. Maszknak, álarcnak használta a középkori csavargó zsenit, és saját mondanivalóját, saját verseit rejtette e maszk mögé. A konzervatív magyar társadalommal kívánt szembeszállni az így megragadott attitűddel, más kérdés, hogy a közönség végül is megtévesztetik ezzel az interpretációval, igaz, az 'irodalmi hitelről', a muzeális szempontokról a modern irodalomnak ma már más felfogása van. (Lásd például a Shakespeare és más klasszikusok 'adaptációit'.) Tény viszont, hogy a Villon-vita, a műfordítás körüli csatározás a pályatársak (Vas István, Devecseri és mások) számára adtak alkalmat műfordítói elveik, etikájuk tisztázására, álláspontjuk megfogalmazására. Faludy György Villon-átköltéseinek teljes sorozata a harmincas évek végén látott napvilágot. A későbbi politikai-történelmi változások elkobozták, bezúzták a művet [...] ( Legeza Ilona )
Írd be a könyv címét vagy szerzőjét a keresőmezőbe, és nem csak saját adatbázisunkban, hanem számos további könyvesbolt és antikvárium kínálatában azonnal megkeressük neked!