Megmutatjuk, hogy hol és mennyiért kaphatod meg a keresett könyvet.

AZ ÉRTÉKEK ÁTÉRTÉKELÉSE

Friedrich Nietzsche születésének 150. évfordulóját ünnepli 1994. október 15-én a világ. Ebből az alkalomból adjuk közre posztumusz töredékeinek filológiailag hiteles válogatását, amelynek még egyetlen sora sem látott magyarul napvilágot. A válogató-fordító - Romhányi Török Gábor - két Nietzsche-kiadást vett alapul: az először 1906-ban Wille zur Macht címen kiadott, és azóta is rengeteget vitatott aforizmagyűjteményt, amelyet a filozófus húga rendezett - meglehetősen önkényesen - sajtó alá. Kötetünk másik forrása két világszerte ünnepelt olasz Nietzsche-kutató - Giorgio Colli és Mazzino Montinari - műve: Kritische Studienausgabe (1980), amely több ezer oldalon dolgozza fel a beláthatatlanul hatalmas Nietzsche-hagyatékot, mindenre kiterjedő figyelemmel és abszolút kritikai hitelességgel. Kötetünk olyan jellegzetes nietzschei fogalmakra világít rá, mint az a nihilizmus, Isten halála, a hatalom akarása, az örök visszatérés; olyan témaköröket fogva át, mint vallás, erkölcs, hatalom és igazság, társadalom-állam-egyén, művész és művészet, a filozófia.

Mutasd tovább

Legközelebbi ingyenes személyes átvételi pont
elfogyott

Részletek a könyvből

,,Bölesesség" mint kísérlet, hogy megússzuk a perspektivikus becsléseket (azaz a ,,hatalom
akarását"): életellenes és föloldó elv ez, olyan szimptőma, mint az indiánoknál stb. a
kisajátítási erő exökkenéxe.

Nem eleg belátnod, milyen tudatlanságban el ember és állat, bele kell tanulnod meg a tudatlanság nkarásáha iS,Sőt
el kell sajátítanod azt. Meg kell értened, hogy az efféle tudatlanság nelkul maga az elet lehetetlen lenne,
hogy a tudatlanság az a feltétel, amellyel az élőlény fennmarad és fejlődik; hatalmas, szilárd,
tudatlansagbol ontott harangborul read.

Az élet minden szintjén és szakaszában mintha a gondolkodásban lennénk a legerősebbek és a
leggyakonottabbak, sőt minden ész/elesben és látszólagos szenvedésben ugyancsak!
Természetesen minden egyéb erő fölött a gondolkodáx füg :.vamokoskodni a legerőszakosabban, (:
Iegigényesebben és a legtovább. Végül amolyan ,,magánvaló szenvedély" lesz belőle.

Visszaadni a megismerőnek a nagy lndltlathnz valójoget! — miután e szférában hamis rangsen teremtett az
elszemelytelenedes és az ,,objektív" kultusza. A tévede's vegul is napvilágra bukkant, mint Schopenhauer tanítottaze'ppen
az mdnlmtál, az akarattól való megvzabadultivhml mulatja állitólag az igaz ismerethez vezető utat; az
akarattól megszabadult értelem szükségképpen a dolgok lgaz,valós lenyeget látja.

Ugyanaz a tévedés más területen: mintha minden szép lenne, mihelyt akarat ne'lku] szemleljiik.

írásaimat át— meg átjárja a meggyőződés, hogy a világ értéke interpretációnk függvénye (hogy valahol
talán egyébintclpretáeiók is lehetségesek, nemcsak pusztán emberiek), hogy az eddigi
interpretációk perspektivikus becslések, melyek révén életben maradunk, akarjuk a
haialmat,illetőleg fokozzuk azt, hogy az Ember minden föímgaxodám szűkebb interpretációk
leküzdését vonja maga után, hogy mindennemű erőfeszítés és hatalomkivetítés új
perspektívákat nyújt, és új láthatárokat tár elénk. A világ, ahogy reánk vonatkozik, hamis, vagyis neln
tenyalladek, hanem megfigyelesek sovany osszessegenek lekerekitese es kigondolasa, ,,folyamatban v an", akár
valami változó, alakuló, ,,levésben lévő", önmaga helyét a'llandőan változtató hamisság, amely
sohasem kozelit az igazsaghoz, mivel —,_igazsag" nem letezik.

A HATALOM AKARASA ES AZ ERTEKEK

A text vezérfonalán. Feltéve, hogy ,,a lélek"venzo' es titokzatos gondolat volt, amelytől a filozófusok,
joggal, esak vonakodva váltak meg — hat meg kell mondanunk,hogy az, amire esetleg beesere'lik majd, talan meg
yonzobb, titokzatosabb. Az emberi test, amelyben az egesz organikus levés legtávolabbi es legközelebbi multja ismet
élő és eleven lesz, amelyen át és amelyből mintha valami hallatlanul hatalmas áradat folyna: a
test érdekfeszítőbb gondolat a regi ,,leleknel".

Mindenkor inkább a testben hittünk, legközvetlenebb tulajdonke'nt, legblzonyosabb le'tünkke'nt, röviden szólva az
egén/(ball, mint a szellemben (vagy .,le'lekben" vagy a szubjektumban, amint azt az iskolai nyelv mostanaban a lélek
helyett mondja). Soha senkinek nem támadt az az otlete, hogy gyomrát idegen, mondjuk, istcnl gyomornak tekintse, de
az igen, hogy gondolatait ,,kapottnak" velje, enekbeesleseit ,,isteni sugallatnak" mondja, ösztöneit sotetben való
tapogatózasnak fogja fel; erre az emberi hajlamra és izlesre az emberiseg minden korszakaban talalunk
tanubizonyságot. A művészeken még ma is egyfajta csodálkozás és tanácstalanság lesz úrrá,
amikor megkérdezik tőlük, honnan vették ezt a nagyszerű ötletet, és milyenvilágből érkezett
hozzájuk ez az alkotó gondolat; az efféle kerdes hallatán a gyermeki ártatlanság és szégyenlőség azt
mondatja velük, hogy ,,csak úgy eszembe jutott". Es megfordítva: azok a filozófusok és mélyen
vallásos emberek,akiknek igazán nyomós okuk logikájukban és jámborságukban volt, hogy
testiségüket csalódásként, mégpedig legyőzött és meghaladott csalódásként fogják föl,
kénytelenek voltak az ostoba tényt elismerni, hogy a testtől nem szabadultak meg; minderről a
legkülönösebb tanúság tetelek találhatók egyreszt Pálnál, másrészt a Vedanta filozófiában. De végtére is miljelcnt
a hitelre/'a' Ez mindig ostoba hit is lehet! Megfontolandó...

Es végső soron, ha a testbe vetett hit csak egy következtetés folyománya, és ha ez hamis
következtetés volna,ahogy az idealisták a'llíiják, nem kérdőjelezi—e meg a szellembe vetett hit
létjogosultságát, miszerint a hamis következtetés oka a szellem? Ha a sokféleség, a tér, az idő és a
mozgás (és minden, ami csak előfeltétele lehet a testiségbe vetett hitnek) tévedés volna, akkor
milyen bizalmatlanok lennénk a szellemmel szemben, amely ilyen előfeltevésekre indított
minket! Elég az hozzá, hogy a testbe vetett hit egyelőre még mindig erősebb hit a
szellembevetett hitnél; és aki ala' akarja ásni, az éppen a szellembevetett hit tekintélyét ássa
igazán alá!

A test mint hatalmi képződmény

Az arisztokrácia a testben az uralkodók tobbsege (a szövetek harca).

A rabszolgasag es a munkamegosztás: az értékesebb tipus csak ugy lehetsegrs, ha egy ertektelenebbet
elnyamegyetlen funkcióra redukal.

A gyönyör es fajdalom nem ellentet. A hatalom erzese.

A létfenntanas csupán a telhetetlen kisajátitás, a hatalom akarasának következménye.

A nemze's, a felbomlas, amely az uralkodo sejtek tehetetlensége idejen all be: organizálni a klsajátitottat.

Az ala/álá erő az, amely mindig több ,,anyagot" (,,mégtöbb erőt") akar fölhalmozni. Egy
organizmus fölépítésének mesterművét a tojásból.

Vt/i/v-ivanilm: Fnlfnnáa'h real! mr—nnvier'umln—t al/av' rám a"! nrr'x' : minr'icn'nhnn rnilil! A marhnnillllc

Friedrich Nietzsche további könyvei