Megmutatjuk, hogy hol és mennyiért kaphatod meg a keresett könyvet.

Öngyógyító kiskert

Tartalom Előszó a magyar kiadáshoz 5 Hogyan alakult ki a vegyes növénykultúrás kertművelési mód? 11 Alapgondolatok és alapszabályok 13 A vegyes növénykultúrás zöldséges az évszakok körforgásában 15 Példa: a természet 15 A váltakozósoros termesztés gyakorlata 15 A tavasz és a nyárelő 17 Nyárutó, ősz és tél 27 A vegyes növénykultúrás termesztési módszerrel könnyen megoldható problémák 37 A betakarítás ideje 37 Hagymatermesztés 38 Paradicsomtermesztés 39 Vegyes növényzet ágyásokban 42 Mindig zöldellő növénytömeg és talajtakarás 44 Elővetemények 44 Felületi komposztálás 49 Talaj és trágyázás - a növényfejlődés alapja 53 Talajállapot - jól vagy rosszul művelt talaj 53 Mi minden árthat a talajnak? 54 Komposztprizma vagy -verem 56 Szecskázott nyesedék 58 A nyesedék összetétele 58 Felhasználása 60 A nyesedék jelentősége a talajegészség fenntartásában 61 Gazdálkodás a csapadékkal és a vízutánpótlással 62 A giliszták felszaporodása a vegyes növénykultúrás kertben 64 Gyomok a kertben 66 Mit tekintünk gyomnövénynek? 66 A gyomnövények szerepe 67 Talajjelző gyomnövények 67 Javító hatású gyomok 69 Biológiai körforgás 70 A gyomok és a pillangók 71 Trágyalé gyomnövényekből és azok hatása 71 A gyógy- és fűszernövények termesztése 75 Beillesztésük a vegyes növénykultúrás rendszerbe 75 Az egynyári gyógy- és fűszernövények 76 Évelő gyógy- és fűszernövények 80 Termesztésre javasolt egyéb évelők 81 Mi történik az évelőkről levágott növényi részekkel? 84 Trágyalevek gyógy- és fűszernövényekből 85 Különleges trágyalevek 87 A vegyes kultúra sematikus ábrázolása 88 Állatok a kertben 90 A mikrofauna 91 Nagyobb állatok 92 Az állatközösség összetétele 94 Kölcsönös függőség 94 Kártevőkké vált állatok 96 Gyümölcs a vegyes kertben 100 Bogyósgyümölcsűek 100 Gyümölcsfák 107 A kert és a táplálkozás 112 Fűszernövények konyhai használatra 113 Friss saláták 116 Főzött zöldségfélék 120 Zöldséglevek és -levesek 128 A szamóca és az egyéb gyümölcsfélék 130 Használjunk több fűszert a húsokhoz! 133 Gondoljunk a télre is! 136 Virágok, cserjék, rózsák a vegyeskultúrás kertben 141 A minta a régi parasztkert 141 A díszkertben néhány dolog nehezebb, mint a zöldségesben 141 Talajtakarás a díszkertben 143 Kerüljük a monokultúrát! 143 Évelők és rózsatövek társítása 144 Ha egyszer a kert már túl nagy lesz 148 Gyógy- és fűszernövény-ABC 149 Gertrud Franck ajánlása 159

Mutasd tovább

Legközelebbi ingyenes személyes átvételi pont
elfogyott

Részletek a könyvből

kerti tömlőt a komposztra fektetjük (temészetesen időnként arrább tesszük), és ezzel teremtünk
növényeink számára egy lassan, de egyenletesen ható nedves környezetet. így nem kell naponta a
növényeket felülről, permetezve öntözni.

Csöpögtetó öntözéssel - amihez a berendezést házilag is elkészíthetjük - a növények egyenletesen
kapják a vizet. Jóllehet a kannás öntözés nagyon megerőltető, az embert mégis nagyon csábítja,
hogy a növények levelét felülről lezuhanyozza. Egészen bizonyos azonban, hogy néhány betegség
(mint a lisztharmat is) ezáltal terjed. A biológiai kertben kizárt az ilyen zuhanyozó öntözés, hiszen
ez pontosan az ellenkezője volna annak, ami a természetben történik. Az eső egészen másként hat,
mint a vízvezeték vize, ezért ha csak lehet, gyűjtsük össze az esővizet, mert ezzel a kertész
rendkívül jó minőségű vizet nyer. Rendszerint azonban meg kell elégednünk a vezetékes vízzel. A
frissen ültetett növények öntözésére azonban magától értetődően szükség van az öntözővízre, mint
ahogyan nélkülözhetetlen a növényi trágyalevek készítésekor is.

Nem ajánljuk azonban a vetőbarázda előzetes megnedvesítését, sem egy bevetett magágy
öntözését, különösen nem a nyári meleg szelek idején. Ilyenkor jobb a magvakat nagyságuktól
függően mélyebbre vagy sekélyebbre vetni, és betakarva a természetre bízni. A magvetés öntözése
mindig ösztönzés a csírázásra. Ha azonban a vetést nem tudjuk folyamatosan öntözni, sokkal jobb
a természetre bízva megvárni, amíg a magvak az eső és a légnedvesség hatására csírázni és kelni
kezdenek.

Példaként említenénk a nehezen csírázó petrezselymet. Gyakran sokáig kell rá várni, amíg kikel,
de minden nehézség nélkül megjelenik ott, ahol az érett magok elszóródtak, s minden külön öntö-
zés nélkül átszunyókálhatták azt a néhány napot, amíg eljött az idejük. A petrezselyem keléséhez
persze egy rövid esőcske nem elegendő; a levegőnek és a talajnak egyaránt nedvesnek kell lennie.
Különösen jó dolog ezt szem előtt tartani a kétnyáriak (árvácska, harangvirág stb.) vetésekor,
hiszen az többnyire a száraz évszakokban történik.

Tehát a drága vizet ne használjuk meggondolatlanul! A vízzel úgy kell takarékoskodni, hogy
amikor nagyon szükséges, akkor álljon rendelkezésre bőségesen.

A giliszták felszaporodása a vegyes növénykultúrás kertben

A tanácsaink szerint eljáró vegyes kultúrában termelő kertész rövid idő alatt észlelni fogja, hogy a
gilisztaállomány mennyire elszaporodott a kertben. Ennek az az oka, hogy itt a giliszták egész
évben elegendő táplálékot találnak.

A takaróanyagok tárgyalásakor már volt róla szó, hogy külön helyet kell kijelölni a korhadó
konyhai hulladék számára, amelyet már a háztartásban gondosan különválasztunk a nem rothadó
szervetlen vagy műanyagoktól. Elvileg a szerves konyhai hulladék a takarókomposztra is
kerülhetne, ami előnyös volna a gilisztáknak is, de ennek komoly hátrányai is ygnnak Rövidesen
azt tapasztalnánk, hogy a kertben élő állatok: kutya, macska stb. valami számukra is értékesíthetőt
keresnek. így kaparnak, állandó rendetlenséget, néha még kárt is okoznak. Helyesebb tehát, ha ezt
a hulladékot - a konyhában keletkező minden könnyen rothadó anyagot — egy komposztprizmára
Visszük, és ott gondosan letakarjuk földdel. Ha ez a komposztprizma olyan helyen fekszik, ami
minden évszakban (még mostoha időjárás mellett is) megközelíthető - tehát az utánpótlásról
mindig gondoskodni tudunk - akkor rövid időn belül giliszták költöznek bele, és a gazdag
táplálkozási lehetőségek miatt gyorsan elszaporodnak. A giliszta— és földkeveréket már a kert
bármely pontjára elszállíthatjuk. Közvetlenül elteríthetjük a takarókomposzt felszínére, ahol a
giliszták az alomba húzódnak, és onnan táplálkoznak. Vihetűnk belőle egy már érett komposzt—
halomra, esetleg egy félig komposztálódott nyesedékhalomba is. A városi háztartásokban, ahol a
kert a lakástól távol van, használjunk hordót erre a célra. Kiürítéskor a giliszták egy része ma-
radjon vissza, hogy az újonnan belekerülő komposztálandó anyagot ismét gyorsan fel tudják
dolgozni. Ez a hordó természetesen a házon kívül álljon, és takarjuk le. A gilisztakomposzt
takarása — általában a hely takarása, ahova a konyhai maradékot hordjuk — nemcsak rendszeretet
kérdése. Ez a takarás ne engedje át a fényt, így meleg legyen, mert a nedvesség és a sötétség a
giliszták kedvező életfeltételei, és jó táplálás mellett hihetetlenül gyorsan szaporodnak. A levegő és
a nedvesség a kis, nyitott komposztprizmán minden oldalról átjárja.

Bár a giliszták ebben a lágy, tápdús talajban nagyon gyorsan szaporodnak, mégis, ha ez zárt helyen
(pl. hordóban) történik, a kertésznek le kell mondania azokról a szabadban mindig előforduló
komposztlakókról, mint az ászkák, a százlábúak és egyéb apró állatkák, amelyek szintén
hatékonyan közrejátszanak a komposztálásban.

Jóllehet a giliszták mindenhova bevándorolnak a komposztprizmába, talajtakaró komposztba, a
nyesedékbe is, mégis, elszaporí— tásuk megrövidíti a korhadást, és így szinte. nélkülözhetetlen
segítséget jelentenek.

Ha már a gilisztákról van szó: szakítsunk azzal a téves nézettel, miszerint a giliszták kárt is
okozhatnak, amennyiben az élő gyökereket felfalják. Ez egyetlen esetben sem igaz. Amit eddig a
gilisztákról állítottunk, vonatkozik a vörös színű komposztféregre (Eisenia foetida) is. Róluk is
csak a legjobbakat állíthatjuk; a hulladékból is komposztot csinálnak. Hasonlóan hasznos a nagy
földigiliszta (Lumbricus terrestris), amely szántóföldön és a kertben is általános. Ez szintén nem
rágja meg a friss gyökereket, sem az egészséges, élő növényi részeket; mindenütt hasznos.

A kertben tehát minden gilisztafaj (Magyarországon 42 különböző faja él — a ford. megj.) hasznos,
mindent meg kell tennünk, hogy számukat növeljük.

Hasonló cimű könyvek

Gertrud Franck további könyvei