Megmutatjuk, hogy hol és mennyiért kaphatod meg a keresett könyvet.

A szilmarilok

Középfölde ősi mítoszaiba és legendáiba mélyedhetnek bele A Gyűrűk Ura és A hobbit rajongói ebben a kötetben, mely visszavarázsol bennünket az első- és másodkorba: megismerjük azokat az eseményeket, melyekre a nagy művekben annyiszor utalnak. Az "Ainulindale" és a "Valaquenta" a tolkieni rege őskoráról, a világ teremtéséről és az istenekről szól. A "Quenta Silmarillion" az első Sötét Úr történetét meséli el a Föld teremtésétől kezdve, s közben megismerjük a szilmarilok sorsát is. A három szilmaril Feanor, a tünde kovács keze munkája, bennük ragyog Valinornak, az istenek hazájának fénye. A szilmarilok birtoklásáért csatázik a Sötét Úr a tündékkel, és harcolnak a tündék egymás között is. Beren és Lúthien regéjéből kiderül, hogyan sikerül a szerelem hatalma által visszaszerezni egyet az ékkövek közül. Végül, az utolsó csata után, melyet az istenek oldalán vív ember és tünde a sötétség erői ellen, mindhárom szilmaril a helyére kerül: egyből csillag lesz az űrben, egy a tengerbe hull, egy pedig a tűzbe. Az „Akallabeth” története már a másodkorban játszódik, amikor Númenor szigete és királysága felvirágzott, majd elbukott.# Majd jön a harmadkori történet a Hatalom Gyűrűjéér... A szilmarilok kötetét J. R. R. Tolkien fia, Christopher állította össze édesapja hátrahagyott írásaiból, minden rajongó őszinte örömére. Ez a kiadás gondos ellenőrzésen esett át, és kibővítettük a rendkívül informatív Névmutató-val is. Fordította: Gálvölgyi Judit, Bonácz Ágnes Olvasson bele: Részlet a könyvből

Mutasd tovább

Legközelebbi ingyenes személyes átvételi pont
3 ajánlat
bigbandi
1 400 Ft
tovább a boltba
booker
2 792 Ft
tovább a boltba
lyravac
3 790 Ft
tovább a boltba

Részletek a könyvből

seregére. Az orkok akkor megtörtek, és menekülni kezdtek, az eldák győztek, s lovas íjászaik egészen a
Vashegyekig üldözték az orkokat.

Attól kezdve Galdor fra Húrin volt Hador házának a feje Dor-lóminban, és Fingom szolgálta. Húrin
csekélyebb tennetíí volt, mint apja vagy mint fia, aki utána következett, ám teste fáradhatatlan és kitartó
volt, mozgása pedig könynyed és gyors, akár anyjának, a halad Harethnak. Az aszszonya Morwen
Eledhwen volt, a Beor házabeli Baragund lánya, aki elmenekült Dorthonionból Riannal, Belegund
lányával és Emeldirrel, Beren anyjával.

Akkor elpusztultak a dorthonioni számkivetettek is, mint erről később sző lesz, és Barahir fra Beren
maga is alig tudott Doriathba menekülni.

XIX

BEKEN És LÚTHIEN

A bánat és pusztulás regéi közt, amelyek ránk maradtak azokból az idólcbőZ, akad olyan is, amelyben
a könnyek mellett öröm is van, s a Halál árnyékában egy kis olthatatlan fény. S ezek közül a történetek
közül a tündék fülének még mindig Beren és Lúthien regéje a legkedvesebb. Az ő életükről szól a
Leithian-ének, a Rabságböl Való Szabadulás balladája, a régi időkről szőlő dalok egy híján
leghosszabbfíka; ám most kevesebb szóval és muzsika nélkül mondjuk el.

Azt beszélik, Barahir nem hagyta oda Dorthoniont, s Morgoth halálra kereste, míg végül mindössze
tizenkét társa maradt. Dorthonion erdeje pedig dél felé hegyvidéki mocsárvilág volt, s annak a felföldnek a
keleti részén volt egy tó, Tarn Aeluin, hangafüves pusztaság közepén, s az a vidék úttalan és vad volt,
mert még a Hosszú Béke idején sem élt ott senki. Am a Tam Aeluin vizét tisztelték, mert nappal tiszta és
kék volt, éjjel pedig a csillagok tükre, s úgy tudták, maga Melian szentelte meg azt a vizet hajdanán. Oda
vonult vissza Barahir földönfutó társaival, ott vertek tanyát, amelyet Morgoth sem tudott meglelni. Ám
Barahirnak és társainak a híre messzire terjedt, s Morgoth megparancsolta Sauronnak, hogy keresse meg

82
és pusztít sa el őket.

Barahir egyik társa pedig Angrim fia Gorlim volt. Az aszszonyát Eilinelnek hívták, s nagy volt köztük
a szerelem, míg ki nem tört a vész. Amikor Gorlim hazatért a határvidéken dúlö csatából, a háza kifosztva
és elhagyatva állt, az asszony eltünt; hogy megölték—e vagy elvitték, nem tudta. Akkor Gorlim Bamhirhoz
menekült, s ő lett a legtüzesebb és legelszántabb társa, ám a szívét kétség marta, mert úgy gondolta,
Eilinel talán mégsem halott. Időről időre

egyedül és titkon fölkereste házát, amely még mindig ott állt hajdani birtokán, s ezt Morgoth szolgái
megfigyelték.

Egy őszi napon esti szürkületkor ért oda, s közeledve mintha fényt látott volna az ablakban, s ővatosan
benézett a házba. Ott látta Eilinelt, akinek az arca megviselt volt az éhségtöd meg a fájdalomtól, s úgy
tetszett, a hangját is hallja, amint panaszolja, hogy az ura elhagyta őt. De amint fölkiáltott, a fény kihunyt
az ablakban, farkasok övöltöt tek, s hirtelen a vállán érezte Sauron vadászainak súlyos kezét. lgy csalták
lépre Gorlimot; a táborukba vitték és kinoztak, hogy kiszedjék belőle Barahir rejtekhelyét és útjainak
irányát. Ám Gorlim semmit sem mondott. Akkor megígérték neki, hogy szabadon engedik, és visszaadjak
neki Eilinelt, ha a kedvükre tesz; és Gorlimot már elnyiítte a kín, és vágyott az asszonyára, és megingott.
Akkor egyenesen Sauron félelmes színe elé vitték, s az így szólt:

- Úgy hallom, egyezkedni akarsz velem. Milyen árat kérsz?

agy; ' S Gorlim azt felelte, hogy vissza akarja kapni Eilinelt, s vele együtt akar szabadulni, mert azt
hitte, Eilinel is a fogoly.

Akkor Sauron elmosolyodott, s így szólt:

- Csekély ár ekkora árulásért. Ugy legyen. Mondd tovább!

Gorlim már visszakozott volna, ám Sauron tekintetének bűvöletében elmondott mindent, amit csak
tudott. Es akkor Sauron nevetett, és gúnyolta Gorlimot, s fölfedte neki, hogy amit látott, csupán varázslat
szülte fantom volt, mert Eilinel halott.

- Mindazonáltal teljesítem a kívánságodat — mondta Sauron -, mert Eilinelhez mégy, s elbocsátlak szol-
gálatomböl. - S azzal könyörtelenül végzett Gorlimmal.

lgy derült fény Barahir rejtekére, s Morgoth hálót szőtt köré; s a csöndes éjszakai órákban érkezö orkok
rajtaütőt tek a dorthonioni embereken, s egy kivételével mindet levágták. Mert Barahir fra Berent apja
veszélyes feladattal elküldte: kémlelje ki az Ellenség útjait, így hát ő távol volt, amikor a tanyán
rajtaütöttek. Am amikor biztonságban aludt az erdőben, azt álmodta, hogy dögevő madarak

ülnek sürün, akár a levelek a csupasz fákon egy tő partján, 5 a csörlikról csöpög a vér. Es álmában
Beren egy alakot látott közeledni a vízen; Gorlim kísértete volt az, aki szólt hozzá, elmondta árulása és
halála történetét, s küldte, siessen figyelmeztetni az apját.

Akkor Beren fölébredt, futott az éjszakában, s a földönfutök tanyájára a második reggelen érkezett el.
De amint közeledett, dögevő madarak röppentek föl a földrót, s letelepedtek a Tarn Aeluin melletti
égerfákm, s gúnyosan káráltak.

Akkor Beren eltemette apja csontjait, kőhalmot emelt a föléjük, és ott bosszút esküdött. Ezért először
azokat az

orkokat követte, akik megölték apját és véreit, s meg is lelte a táborukat Rivil forrásánál, a Serechi
mocsárvidéken túl, s mivel oly jól ismerte az erdei életmódot, észrevétlenül lopődzott a tüzükhöz. A
kapitány éppen a tetteivel dicsekedett, s fölemelte Barahir levágott kezét, amelyet Sauronnak akart vinni
annak bizonyítékául, hogy a feladatukat teljesítették; s a kézen ott volt Felagund gyürüje. Akkor Beren
kiugrott a szikla mögül, levágta a kapitányt, s a kézzel meg a gyürüvel elmenekült, mert a so: s így akarta,

83
hiszen az orkok dühösek voltak, s nyilaik sürün záporoztak.

Beren azután még négy évig járta magányos földönfutőként Dorthoniont; ám barátságot kötött a
madarakkal meg a vadakkal, s azok segítették és nem árulták el, s attól kezdve Beren nem evett húst, s
nem bántott egyetlen eleven lényt sem, hacsak nem Morgoth szolgálatában állt az. A Haláltől nem félt,
csak a fogságtöl, s mivel merész és elszánt volt, elkerülte mindkettőt, s magányos merészségének nagy
volt a híre Beleriandban, még Doriathba is eljutott. Végül Morgoth ugyanakkora díjat tűzött ki a fejére,
mint Fingonéra, a noldák nagykirályáéra; de Beren közeledtére az orkok inkább menekültek, semhogy
keresték volna. Ezért sereget küldött ellene Sauron vezetésével, aki váltott farkasokat vitt, olyan ádáz
barmokat, amelyek testébe íÉlelmes lelkek voltak bebörtönözve.

Hasonló cimű könyvek

J. R. R. Tolkien további könyvei