Megmutatjuk, hogy hol és mennyiért kaphatod meg a keresett könyvet.
A felébredés doktrinája 

A felébredés doktrinája 

A Felébredés Doktrínája - a Bauddha-váda - átfogó és eredeti értelemben: a buddhizmus. Ezt a...

Mutasd tovább

Legközelebbi ingyenes személyes átvételi pont
1 ajánlat
kern
1 500 Ft
tovább a boltba

Részletek a könyvből

akiket bár a hármas Véda szerint tanitanak, ,,de elhagyják azon minőségek gyakorlását,
melyek a brahmant teszik, megszerezhetik ezeket a minőségeket azzal, hogy lndrát, Somát
vagy Vasunát hívj ák".43

Ha nem rombolták le magukban az érzéki tapasztalás vágyának öt gyökerét, ugyanolyan
kevés reményük van, hogy Brahmá—val egyesüljenek haláluk után, mint annak az embernek a
túlsó part elérésére, akinek a törzséhez van kötözve a karja.44 Ahhoz, hogy az ember Brahmá-
val egyesülhessen, Brahmá-hoz hasonló tulajdonságokat kell fejlesztenie.45 Ez ugyanakkor
egyáltalán nem zárja ki az ideális bráhmana szövegbeli meghatározását, akiben az árja
hagyomány tisztasága egyesül olyan minöségekkel, amelyek istenséghez vagy isteni lényhez
teszik hasonlatossá;46 és a szövegek elmennek egészen odáig, hogy szemrehányást tesznek a
korabeli brahmanoknak az ősi szokások elhanyagolásáért, az arany és a gazdagság iránt
tanúsított érdeklődésükért, valamint azért is, hogy elárulják a kaszton belüli házasodás
törvényét és nem-brahman nöket látogatnak a puszta vágy indíttatására, ,,mint a kutyák".47 A
helyes hierarchia alapelvét erősíti meg egy szöveg ezekkel a szavakkal: ,,Ha embert
szolgálunk, és ezáltal a szolgálat által rosszabbá és nem jobbá leszünk, akkor azt mondom,
nem kell szolgálni. Másrészt, ha szolgálunk, és ezáltal jobbá leszünk, nem rosszabbá, akkor
szolgálnunk kell.""48

Ez azt mutatja, hogy nem spirituális ürüggyel folytatott egalitárius felforgatásről van szó,
hanem a meglévő hierarchia javításáról, tisztításáról. Siddhattha herceg oly kevés
rokonszenvet tanúsít a tömegek iránt, hogy a legősibb szövegek egyikében az ,,átlag
tömegről" mint ,,kupac szemétről" beszél, ahol a Felébredett virágba szökkenése
végbemegy.49

A kasztok ősi felosztása mellett a buddhizmus megerősít egy másikat, ami mélyebb és
bensöbb, mutatis mutandis, nem sokban különbözik attól, ami eredetileg létezett az árjáknál;
azt, hogy vannak a ,,kétszer—születettek" — dvija — és más lények: egyik oldalon állnak az
Ariyá—k és az ,,önmaguk által mozgatott nemes fiak", akiknek a ,,Felébredés Doktrínája"
elérhető; a másik oldalon ,,a közönséges emberek, akik annak értése nélkül léteznek, hogy mi
a szent, távol vannak a szent tanítástól, az el nem érhető számukra; nem értik, mi nemes, távol
vannak a nemes fiak doktrínájától, nem éri el őket a nemes fiak tanitása."50 Egyrészt, mint a
folyók, ,,mikor elérik az óceánt, elvesztik eredeti nevüket és csak mint az óceán vizét veszik
számításba, így a négy kaszt tagjai is, ha felveszik a Buddha törvényét, elveszítik előzö
jellemzőiket" — ugyanakkor mégis egy jól körülhatárolható társaságot alkotnak, a ,,Sakiya
fiának gyermekeiét".51 Láthatjuk, hogy a buddhizmus hatékony célja az volt, hogy
különbséget tegyen a különféle természetek között, melynek próbaköve a ,,Felébredés
Doktrínája" volt; olyan megkülönböztetés, amely nem tehetett mást, mint hogy ösztökélje azt
a szellemi alapozást, ami eredetileg is egyedüli megtartója volt az árja hierarchiának. Ezt
erősíti meg az a tény, hogy sem a buddhizmus létrehozása, sem elterjedése a későbbi
századokban nem bontotta meg a kasztrendszert — Ceylonban a mai napig együtt tud élni ez a
rendszer a buddhizmussal; míg Japánban a buddhizmus szintén harmóniában él a hierarchikus
hagyomány nemzeti és harcos koncepcióival.

Csupán néhány nyugati félreértésen alapulo téves elgondolás — mely a buddhizmus későbbi
korrupt formáit vette alapul — tartotta azt a tanításáról, hogy egyetemes együttérzést hirdet,
humanitárius elveket és demokratikus egyenlőséget tanít. Az egyetlen pont, amit fenntartással
kell kezeljünk a szövegekben, az a kitétel, amely szerint minden kaszt minden személyében
minden potencialitás — mind a pozitívak, mind a negatívak — egyenlő mértékben
megvannak.52 Ám a sankhára buddhista elmélete, azaz, ami a születést megelőző
indíttatásokat illeti, helyre teszi ezt a pontot. A kaszt, a faj és a hagyomány kizárólagos
mivolta a hierarchikus rendszerbeli azt eredményezi, hogy a személy bizonyos irányban való
fejlődéshez hoz hajlandóságokat; ez biztosít egy organikus és harmonikus jelleget
fejlődésében, amely ellentétben áll azzal, amikor kísérlet történik ugyanezen pont elérésére
egyfajta erőszaktétellel, eleve kedvezőtlen alapról indulva. Négy utat tartanak számon a
buddhista szövegek,53 háromnál vagy az út, vagy a tudás megszerzése nehéz, vagy
mindkettő; a negyedik út könnyű, és a tudás elérését is könnyünek mutatja, ez azoknak van
fenntartva, akik egy j () születés előnyeit élvezik; ezt hívják ,,kiválasztottak ösvényének".
Legalábbis így lehetett volna, ha a körülmények normálisak lettek volna. Ám meg kell
ismételnünk, hogy a buddhizmus nem szabályos körülmények között jelent meg az adott
tradicionális civilizációban: ez az oka annak, hogy a buddhizmus nagy hangsúlyt fektetett az
akcióra és az egyéni teljesítményre; ez az oka annak, hogy az egészen korlátozott értelemben
vett hagyományra kevéssé számított. Siddhattha herceg kijelentette, hogy ő maga érte el a
tudást, saját erőfeszítései által, olyan mester nélkül, aki mutatta volna neki az utat; így a
Felébredés eredeti Doktrínájában minden személynek saját magára kell támaszkodnia, saját
erőfeszítéseire, ugyanugy, mint annak a katonának, aki eltévedt, önmagára támaszkodhat
csak, míg el nem éri és nem csatlakozik ujra a hadosztályához.

így a buddhizmus, ha különböző hagyományokkal való összehasonlításra kerül sor, jogosan
kerül egy olyan fajtához, amelyet egyebütt már hősiesnek neveztünk, a hésziodoszi tanitás
értelmében,54 mely a ,,Négy korról" szól. Olyan embert értünk ez alatt, akiben a primordiális
állapothoz tartozó spiritualitás nem magától értetődő, valami természetes dolog, neki a
hagyomány már nem megfelelő alap magában. A szellemiség céllá lett számára, az
ujrahódítás tárgyává, a reintegráciő felsö határává, amit az embemek önnön férfias
erőfeszítésével kell végrehajtani.

Ezzel befejezzük a buddhizmus történeti helyzetének elemzését, ami alapvető feltétel fö
tanításainak és létrejöttük fő okainak megértéséhez. Mielőtt a tan és a gyakorlat tárgyalásához
fognánk, vissza kell tén-tünk egy ponthoz, amit már említettünk, nevezetesen, hogy a
buddhizmus egy olyan ciklushoz tartozik, amelyet a modern ember is fel tud fogni.

Bár abban az időszakban, amikor Siddhattha élt, már bizonyos felhősödés takarta az ember
metafizikai világlátását és szellemi öntudatát ahhoz képest, ahogy azt az indo-árja ember látta,
a történelem további folyama — és különösen a nyugati történelem — növekvő regressziót,
materializmust és individualizmust hozott, ami együtt járt a metafizikai, általánosan szólva az
érzéktölötti valósággal valo kontaktus elveszítésével. A ,,modem" világgal olyan ponthoz
érkeztünk, amin nehéz tülmenni. A modern ember számára a közvetlen tudás tárgya kizárolag

Julius Evola további könyvei