Katona Ferenc Az öntudat ébredése

A latas es a hallas, a tapintas es a mozgas ha'traszegték, elfordi'totta'k, sot meg keziiket is
kulonbozo osszeteyoinek fejlodési programja kozott areuk ele emeltek, amikor a targy kozeledett.
szoros kapcsolat van. Ezek közül kiemelkedik Magatarta'sukat nyugtalansag, siras kiserte. Mindezt
a latas es a tapintas osszekapesoloda'sa'nak csak a szem lelé közeledő targgyal lehetett
folyamata. Régebben az volt az altalanos felfogas, kiváltani, távoludóval sosem. Felmeri'ilt tehat az
hogy a latas onalloan feilodik, egy masik divatos a gondolat, hogy a z hetes eseesemo' mar olyan
elmélet szerint azonban a eseesemonek tapintasi, magatartasi reakeiot tanuslt a feléje kozeledo
mozgasi tapasztalata alapjan kell elsaja'tltania a targgyal szemben, mintha azt varna, hogy hozza
terbeli fog érni. Ezt azonban nem tanulhatta meg elete
taie'kozoda'st, ezek a funkeiok ellenorzik a latast. első két hetében! A latas es tapintas osszen'igge'se a
Ez az un. tapasztalati, empirikus elmélet egészen kozponti idegrendszerben tehat nemcsak szerzett,
mostanaig szinte egyeduralkodo volt. A kutatok hanem veleszuletett mlikodés is lehet. Meg
úgy gondoltak, hogy a eseesemok latasyilaga ülszúlütlek
a retinara vetiilb kepek sorozatabol csak igen lassan, is utana nyi'iltak az eleiiik vetitett targynak.
fokozatosan rendezbdik. Ezt az is alatamasztotta, bennuk is megfigyeltek a nyugtalanságot, amikor
hogy a makula — a retina legélesebben lato része keziik a semmibe iitkozott. Bower ennek alapján
— csupán a 4—5. honapban yalik e'rette'. Az empiristak a szem es a kéz egyiittmlikodésének yelesziiletett
szerint a eseesemoben csak nagyszamu eredmeny osztonos agyi szabalyozasa mellett tört landzsat
es tévedes helyes ertekelése soran alakul ki a — szemben azzal a lelfoga'ssal, amely szerint a
targy allandosaganak kepzete. A eseesemo natal eseesemonek meg ninesen szemlehunyo
tapasztalatai védekezési
alapia'n szerzi meg benyomasat a targy reflexe.

191 Más kiserletekben nehany hetes eseesemd
nagysagarol, alakia'rol, terbeli elhelyezkedése'rbl es latotereben
a szeme'tbl yalo ta'yolsa'ga'rol. Voltak, akik szerint targyat mozgattak, amely eltiint egy ernyo
eloszor a tavolsag beesle'se'nek kepessege alakul ki mogott. Azt a kerdest tanulmanyoztak, felismerve
a eseesemoben; a nagyság— vagy az alaki allandosagra a csecsemő, hogy az ernyd mogott eltlint targy
vonatkozo tapasztalatokat esak kesobb szerzi meg. letezik,
Ezert a latas fejlődését ebben a sorrendben kepzeltek es úlra megjelenhet. A targy i,5—i5 ma'sodperere
el. A kiválngata'st tartottak a legkesobb kibontakozo elti'i'nt, majd una felbukkant és mozgott.
tulajdonsagnak, mert a eseesemo' elso Mega'llapitotta'k, hogy a B—io hetes eseesemok
eszlelése'rbl azt gondoltak, hogy az alakok, képek, nem tudtak azonositani a mozdulatlan, maskor
szinek kaleidoszkopszeri'i' kavargásán klyiil mas pedig mozgo targyat. Ennél liatalabb eseesemok
benyomast meg nem szerezhet. Az empirista elsosorban a mozgasra reagaltak és jóval kevésbé a
elmélet szerint tehat a latas iavare'szt szerzett mozgo targy alakianak valtozasara. Ebben az
tulajdonsag. kerdes, mikor es hogyan alakulnak ki életkorban
ennek a tanulasnak az elso elemei? Honnan tudja a vizuális ingerkeltés szempontiabol a
a csecsemő pusztan latasayal megallapitani, hogy mozgas dominansabb, mint az alak! io—ia napos
egy mozgo, maid elti'ino' targy nem szűnt—e meg eseesemok nem követték a targyat, ,,elfeledkeztek
létezni? Bower (io7i) polariza'eios szilro segitsegevel rola", ha is sec—nál tovabb volt elledye. Akkor
olyan elethi'i képeket vetitett egy ernyore, hogy figyeltek fel úlra, amikor a targy ismét megjelent.
azok valodinak, terbelinek tűntek. A fiatal eseesemok iz hetes eseesemo'k nem tudtak kovetni azokat a
utana is kaptak. A io—za hetes eseesemok targyakat, amelyek io sec—ig mozdulatlanok voltak,
osszerezzenesi reakeioyal ya'laszoltak, amikor keziik 192
a semmibe nyult azon a helyen, ahol szemiik majd io sec—Ig mozogtak. Szamuki—a a nyugalomban
targyat la'tott. Sokan slrni kezdtek. A kiserlet azt levő tai-gy terbeli helyzete volt lényeges, a
mutatta, hogy a Ha'; és a tapintás összefüggése targy alakja, me'rete, szine mar kevesbe. Idősebb,
olyan képesség amely az ,degrendszemm már io—is hetes eseesembkben az azonos palyan
korabban alakult ki. Egyes targyak terbeli helyzetét mozgói de közben megváltozmtott alakú tárgy
a hátukon fekvo eseesembk mar ket hettel születésük egésze? gli firgy benyomását keltette. A tárgyek ,
után is meg tudták kúlonboztetm. A különböző azonositasanak kepessege valodi szerzett tulardbnsag.
sebességgel szemiik lelé kozeledo' targyakra mmm 53911"? "5?" nuku] k*' A ".hm? , ,
. , . , csecsemok mar kepesek az alak felismei-esei-e, es
azonban nem pislogtak, nem erintettek meg, , , , , , , _
. ,, , .. ezen alapul a targyak azonositasanak tanulasa mei et
amibol a kutatok arra kuvetkeztetnek, hogy ebben , , _.
,, . , , , , es szin szeiint.
31 "105914," * taP'ms és a lms meg "e'" Állatkísérletek amellett szolnak, hogy az éretlen
kou'd'mli— , , , aggyal született állatfajokban a latas közpnnti
Ekkor kerultek nyilvanossagra Prechtl adatai megmászni
arról, hogy az ilyen fiatal csecsemő háton fekve szabalyozasanak szuletes utani érése elvalasztliatatlan
rendszer-nt Slender—ag. Avizsgálatukat így a tanulastol. l-lubel és Wiesel (1962)
megismételték
klasszikus kiséi-letei szerint az uisziilott macska lehet a latoszeiynek és idegi szabalyozasanak
latasanak feilodesebeii.
es mozgasanak korlatozasa megakadalyozza Az allatkisérletek eredményei nem vihetok at
agyke'rgi latóterületeinek fejlödését. Újszülött macskakat valtozatlanul emberre. Nem tudiuk pontosan,
henger alakú ketrecbe helyeztek, amelynek falai milyen természetű elvaltozasok keletkeznének
hosszanti fekete—fehér eslkokkal valtak fedve. olyan eseesemoben, aki normalis latoszeiwel es
Anyjuk fe'nyfedett csapóaiton a't jött szoptata'sukra. latóanalizatbrral sotetben no' fel.
A maeskakolykok senunit sem lathattak, csak hoszszanti 193
fehér és fekete eslkokat. Az egyik kolyok Az agy koros fejlődése vagy a latoszery működésének
szabadon mozoghatott a kormozgast lehetővé tevő zavara azonban yitan leliil karosan befo
ketrecben. Mikozben mozgott, a derekan lét/őrheveder A színlátás kezdete
segitsegevel — kiegyensulyozott emelokar utjan , , , , , ,
— mozgasbi hozott egy apro kosar—it. Ebben feküdt Reg"? tanulmanyozzak azt a ketdestv hetet? aa _
a masik kismacska. Az utobbi allatka nem tudott ülszul'mv Illetve a fiatal csecsemd megkulonboztetr
mozogni a zai-t kosar—ban. késobb, amikor az allatokat e a színeket A fénvinger hulláthSszban és
néhány hónapos kom" kiengemk ebből erossegben kiilonbozhet. Az előbbi a szin tényezűle,
a kiserleti berendezesbol, latoke'pesse'giik es az utóbbi Pedig a megvilágításé- A kutatók
magatartásuk rendszerint a felnőtt emberi szemre vonatkozó
elesen kulonbozott az ép maeskakolykoketol. adatok
Először olyan ki'se'rleti útvesztöbe tették őket, alapján arányusi'totta'k a szlningert az inger
amelynek fala hosszanti fekete—fehér eslkokkal volt vila'gossa'ga'val. Kerdes, hogy megfelelo modon
befestve. Az a macskakólyök, amelyik ketrece'ben határozták—e így meg a szín Világugsagénékét ?
mozoghatott, hamarosan ugyesen e's iól tajekozódott Nem biztos, hogy a fell-"SR, és a csecseműszem
ebben az útvesztőben. Magatelietetlenne' e's úgyetlenne' ezeke,
valt azonban, ba az útvesztő falanak cslkbza'sat a tényezőket ugyanúgy fogja fel. paper (1956)
'"w'á'wmmk 131- szsz'mes (s'kokm alk'llmmak' szerint a szinkep szineinek relatív világusságértékei
A masik maeskakolyok, amelyet korabban mozgasaban __ , ,, be" es falumban nem különböznek
is gatoltak, mindket útvesztőbell tehetetlennek $$$"? _ .l. _ __ ,,k . 1 f, ' ,
bizonyult. A kísérletekből kiderult, hogy a latas EPP" .u'm" "f' ?m,"? " 'f'geref "'"Vex
mozgas nélkul képtelen kialakitani a megfelelo taié Akfk ," mg" Was"? ba'mzeg'Ek felulfet' A. fa"?
kozodo képességet; bizonyos kritikus életkorban Sma'ek ?? Y'lagomganak kaPCS'ila'at U%Y_V'ngaltat
u mozgasos tanulas nelkulozhetetlen az optikai h"?! Pl- ""De" fenyt "Harim" ful es 91161?"sz
képzetek a reflexválaszl. Ezutan lassan esokkenteni
kialakulasahoz. Szamos egyéb kiserlet, amelyet kezdte a vörös szin fénvintenzitását egészen addig
újszulött majmokon, macskákon és patkanyokon ameddig a csecsemő már nem reagált a fénvingerrer
végeztek, bizonyítja, hogy a latas negakadalyozasa, Később a kiserletet mas szinekkel ismételte meg,
az ,,optikus depriváció", sulyos seitfeilőde'sbeli Peiper szerint ez az ún. szem—nyak—reflex
elvaltozasokat okoz az érő agyban. tulajdonképpen
Ma mar tudjuk, hogy az agykergi latomezo idegseitiei csak a feny intenzitasatol nigg.
olyan terbeli alakzatokban helyezkednek el, Schmidt (,935) úgy találta, hogy a csecsemők
amelyek szinte pontról pontra leképezik a retina mozga'ssal és sira'ssal válaszolnak a különbözö
idegsemeit. Bishop (1970) és mások vizsgálatából erenl es vilagossagu ie'nyre. Nehany pereig sotétben
kids-ült, hogy a látám/kéreg meg) !degseltiébe" tartotta a csecsemőket, azutan ugyanannyi idore
* fe"7")g" Vagi/_ "gal?" Végy BMW hoz 19"? kulonbozo szinnel yila'gitotta meg oket. kimutatta,
MÉCSkabA" Égy "Ve" 'degse'the "me" hogy az eros megvilágítás ga'tlo hatást gyakorolhat a
miki—oelektroddal , , , . .. .. . ,,
. , , , , , . , mozgo es siro uiszulottekre. Minel erosebb
vrzsgaltak a latas idegelettam folyamatat. , ,
Kimutattak, hogy a retina ganglionsejliei "flames" , , ,
mukodesuk szerint két csoportba oszthatók. A retina f*"Yt has"ült; "?"? hatÉSÉSEbÉMk '"mé'koz'm
fényingei-felfogo területeinek bizonyos reszei ez ? magatartasgetlaá— Gallo hatas tekmlyasnlhatla
serkentik, mas részei gatoliak a Velük öss zekapesolodo a lakast Ezzel a kerdessel a fEIGZEt
agykéi-gi latomezok ldegsejlieinek működését. végén még foglalkozunk—
Ezekben a gerjesztd és ga'tlo retina'lis mezdkbeii letében a színek is különböztek egymástóli ez
inger-uletet fenntartó és ún. atmeneti sejteket azonban meg ma is bizonytalan, meg nem erősített
talaltak. Valoszind, hogy ezek a sejtek a latoiiigei- adat. Az uisziilottek szinlato kepesseget sokan
tér és időbeli tulajdonságainak feldolgozasat vizsgaltak.
szabalyozzak. Az egyik alkalmazott modszer az elozoekben
A SEitekből induló információk külön mar emlitett fixálási és ta'rgykoyete'si reakeion
pályákon haladnak az agykéreg felé; az egyes alapult. Szines fényt mozgattak az új szülött szeme
neuroncsoportokbm elott, es megfigyelték, hogyan követi a fényingert.
a _té'j' éíidéfclfvgis illserkifízöbé _ _ _ Chase (1937) kek hatterben kek fénypontot vetített
kulonbozo. Mindez bizonyitia, milyen sok funkcmhol _, csecsemő szeme elé és ,anulmányom, hogyan
éP'" fe' * lms EZEkMk * fu'lkmók'uk * koyeti a eseesemo a tovavándurlú fén lo kek ontot
kialakulasaban a tanulas és a tapasztalat U d , h h _ __ I, kYk h, ,Pb *
nélkülözhetetlen. gy gen ,u ta, ogy a a (sensemu a, e , atter eri
ln ei-sze en körn ezet ya az érzékszerv "Mg" kek Pm" "'a" "éz' Bkk'" a ke' "'"
g gy y gy ,, , .
hibas kialakulasa sulyos karosi'to tényező "'Mége k'Jzo't mlmbsegü "ld 'em" me" a