Megmutatjuk, hogy hol és mennyiért kaphatod meg a keresett könyvet.

50 rajz a honfoglalókról

László Gyula, aki ennek a könyvnek a képeit megrajzolta, régész volt, de egyúttal elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát is. Nem kellett mással megrajzoltatnia elképzeléseit, hanem maga látott neki a munkának. E könyv lapjain bemutatja rajzaival a régi magyarok mondáit, hitvilágát, rövidre fogva beszél a történelemről, és részletesen elénk tárja a mindennapi életet. Természetesen nem szabad azt hinnünk, hogy most már mindent tudunk eleinkről! Éppen ezért a képekhez írt szövegében a szerző elmondja, hogy mit, miért rajzolt úgy; mi az, amit bizonyosan tudunk, mi az, amit csak sejtünk, vagy éppenséggel csak elképzelünk. Aki ezeket a rajzokat áttanulmányozza, már nemcsak szóból ismeri meg őseinket, hanem emlékezetében elraktározódik viseletük, magatartásuk, munkájuk, mulatságuk, születésük és haláluk, egyszóval ismét eleven lesz, ami elmúlt.László Gyula, aki ennek a könyvnek a képeit megrajzolta, régész volt, de egyúttal elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát is. Nem kellett mással megrajzoltatnia elképzeléseit, hanem maga látott neki a munkának. E könyv lapjain bemutatja rajzaival a régi magyarok mondáit, hitvilágát, rövidre fogva beszél a történelemről, és részletesen elénk tárja a mindennapi életet. Természetesen nem szabad azt hinnünk, hogy most már mindent tudunk eleinkről! Éppen ezért a képekhez írt szövegében a szerző elmondja, hogy mit, miért rajzolt úgy; mi az, amit bizonyosan tudunk, mi az, amit csak sejtünk, vagy éppenséggel csak elképzelünk. Aki ezeket a rajzokat áttanulmányozza, már nemcsak szóból ismeri meg őseinket, hanem emlékezetében elraktározódik viseletük, magatartásuk, munkájuk, mulatságuk, születésük és haláluk, egyszóval ismét eleven lesz, ami elmúlt.

Mutasd tovább

Legközelebbi ingyenes személyes átvételi pont
2 ajánlat
konyvlabirintus
1 000 Ft
tovább a boltba
bedo
1 500 Ft
tovább a boltba

Részletek a könyvből

- búza, árpa, köles - is régebbiek, mint a honnglaJás. Már ebböl Mindez meggyőzően hangzik, de nem szabad általánosíta-
is sejthető, hogy a földművelés tudásával jöttünk a Kárpát- nunk. Ugyanis fiatal régészeinkásatásitapasztalatai szerint korai
medencébe, s itt legfeljebb gazdagodtak ismereteink. A döntő falvaink olyan sűrűn, egymáshoz közel telepedtek, hogy nem
szól e lekinletben 3- régészm mondla ki. Már a légi időkben, de lehet valamiféle nomád életet feltételeznünk— a falulrauámk korán
különösen a szovjet régészek munkái következtében világosá kialakulmk.
vált, hogy azokon a területeken, ahol a magyarság néppé alaku- Eöldművelésúnk kérdései tehát nem olyan egyszerűek, hogy
lása végbement, ősrégi a földművelés ismemllc. Már az időszámi- ismertük-e az ekét, a sarlót és a gabonát, hanem ez az ismeret
ufsunk előtti első évezred telepein igen sok bronzsarlőt, őrlö— életformát is jelentett: a letelepedést.
követ mlálmk, és a későbbi Káma menti bolgár földművelésnek A gabomnemiek közül ,, felgyői ásatáson talált magvak disp_
pompás vasalt ekéi volmk. Éppen egy ilyen bolgár eke alapján ján és smvaink tanr'sága szerint elsősorban a búzát, árpát és
rajzoltam meg honfoglaló főldműveseink ekéjét is. kölm termesztettiik. A vasalt faekével való szánufs nem hatolt
A lx-x. századi arab forrásból olvastuk, hoy ,,a magyarok mélyre, nagy erőfeszítést is követelt, s ezért a terméshozam is
kevés volt. Egy-egy önálló házmufs ellátására volt csak elég,
felesleg aligha adódott. Eppen a felgyői ásatásokon napvilágra
. ,— került töméntelen malomkőtöredék világosan anol ánilkodik,
**x , Ó' hogy nunden házmnás maga "ői-olte "meg terményét. Sokan arra
, ) , / ,), gondolnak, hogy az a korai torvényunk, hogy a faluk nem kol-
X— , ÉL ; tözhetnek mem templomuktól, arra vonatkozik, hogy uágyá-
,a... :: - ' —— - . zás nélkül a szántok hamar kimen'iltek, s ilyenkor az egész falu
l fűz), ' / ,/* arrébb költözött. Ez igy meggyőző is lenne, de az ásatások azt
5- i,, _) mumlják, hogy egy-egy korai falu egy-kétszáz évig - néha to-
frhv ' vább - is megnaradt a maga helyén. Sok még a kutatnivaló a
régészetben, de az egyre nagyobb figyelemmel folyó ásatások
vagaibogár ekeastázsdbdl meghozzák majd emmayükm-
55
._. .-v ! . ' ' .
. mra; * "O'É' ' '
A V _
,
, . ' ' ,.,- ' x x',
'- / - §. " - (I
! É, . a ' _ — —
._ ,, _ .
?? A —_ l '
': 1 x! .
._.;f fm.: ! Ox ., .l,
,_ . _ / ,
;;n'l (de! A]. . "!
r 7; ,
! !" ! !, X _ _
' ! , . _— t_
A felgyői ásatásokon megüyell körülárkolt területek egi—cgi tatandő foldbe, és utána rögtön légmentesen szigeteljiik. A virág-
család szántóföldjei lehettek. A régészek az árkokből kitermelt por viaszos héja időtlen időkig megmarad, s elemzéséből a nö-
foldet rostákban iszapolták, és igy gyűjtötték össze a megmaradt vénytan kutatói meg tudják rajzolni a terúla egykori növémy-
terménymagvakat. A másik ,,lelemnyagot", ami az egykori nö- takaroját. Ilyenképpen segitik a természettudományok a törté-
vénytalarorol árulkodik, a virágaoriiledékek képezik Ezeket nelemtudomány—négész—et munkáját- Ezekre nem ügyelve teszik
kémesövekben gyűjtjük, amelyeket mélyen belenyomunk a ku- tönkre az ,,önkéntes ásatok" történelmi emlékeinket.
57
AZ ARATÁS aratták. Mármost az én gyermekkoromban _ tehát az 1910-es,
zo-as években - Székelyföldön is csak sarlóval arattak, méghozzá
fratal lányok, nnyccskék. Eérfrember sarlót nem vett volna a
Ene a rajzra könnyen rásiithetné akárki, hogy teljesen elképze- kezébe, ugyan ki is kaeagták volna érte! A sarlóval való aratáskor
lés után készült, hiszen semmiféle egykorú adatunk nincsen arra, a szemvesztese'g jóval kisebb, mint a kaszával suhintva aratok-
hogyan aratnak Annak, aki igy vélekedne, igaza is lenne, meg nál. Ez indokolta tehát, hogy rajzomon is csak fiatal nők aratnak.
nem is. A rekkenő hőségben nyilván könnyu: lehettek öltözve, fejiiret
Nézzük részleteiben ezt a kérdést. A rajzon mpa Ham! nőt meg bekötötték, hogy hajuk ne teljék meg az aratás porával.
látunk, B kömlml'lllban Pedig - a traklmok magiclenáse előtt - Ha jól megnézzük a rajzot, láthatjuk, hogy a kalász alatt mar-
csak férfiember kaszált. Igen ám, de a mai kaszát csak néhány kolják ,, Ebony", s on vág,-ák [: mmm a szákaL Sok "És m.
száz éve hmnálják, a régi, úgynevezett rövid kaszát csak a ma- kon vagy nem rokon kezdeti iöldművesnépnél is látjuk ezt az
gyar kÖZÉPkOI'ból Emeljük, B honfoglalás kori Símkban - ValB- araúsi módot: csak a kalász volt érték a yámukra, a szalmára
mim a megelőző avar kon' sírokban is - csak sarlót találunk nem volt m'ikségiik. A kabin! is közvetlenül a teljes beérés előtt
El kell foydnunk "ehát 821, hogy eleink az érett gabonát SBI'IÓVal );ka hogy a nemek ne peregienek ki, s aztán megpörkölt/ék,
,,a igy tisztitották meg a toklásztol, a törektől. Sem cséphadaróval,
(/ sern nyomtaufssal nem mépellek. Az asztagba rakás is ismeretlen
% volt, hisz" csak a kalásznkat gyűlölték, nem a Súlm temúst.
' Viszont a számoföldeken magasan megmaradt a szalma. Ezt
kg vagy felégették (a harm a legjobb trágyal), vagy a kövdkaő
,, 'v ., évben beleszántották a foldbe. A felszántott, bevetett terület
" t csekély volt, csak a txaládnak volt elegendő.
/! I Látható tehát, hogy bár nincsen egykorú útbaigazitás az amufs
, , módjára, mégis sok minderue tudunk következtetni. Az pedig,
' r hogy az arató barátnőket csevegve, nevelgélve ábrázoltam, ter-
, mészetes, hiszen fiatalok, s azok akkor is olyanok voltak, mint
" ma: jókedvűek.
X ) Mindaz, amit fentebb leirtam, feltehetőleg igy is volt, de van-
, _ i nak slrjaink az avar korbol és a honfoglalás korából, amelyek
,X / ); látszólag ellentmondanak ennek. Nem gyakran, de néha meg-
,);,§y esik, hogy ezekben a sirokban sarlót mlálunk a halott hasára
x, fektetve, méghozzá a női esontvázakon éppenúgy, mint a férünk
] j esontvázain. Ezek a sarlék beesesek a számunkra, mert felismer-
LL hetjiik bennük az avarok és a magyarok fogazott sarléit, de be-
, Medéncénkemmbefekmlmsmó(Kmáslászlóásanám) esesek más szempontból is. A Székelyföldön, de hazánk más
58

Hasonló cimű könyvek

László Gyula további könyvei