Megmutatjuk, hogy hol és mennyiért kaphatod meg a keresett könyvet.

A \"kettős honfoglalás\"

Legközelebbi ingyenes személyes átvételi pont
elfogyott

Részletek a könyvből

füzetemben83 és másutt kifejtett feltevésemről. Magam is véges-végig tartottam ma-
gamat ahhoz, hogy nem ,, az én igazam"-ról van szó, hanem az igazság kutatásáről, s
tiszta szívből örvendtem az aggodalmaknak és ellenvetéseknek, amelyek rámutattak
feltevésem gyenge pontjaira, némelyik gondolatom laza voltára. Ezekből az ellenve-
tésekből sorakoztatok fel itt jó néhányat, nem a cáfolas igényével, hanem beható vizs-
gálatuk miatt. Hadd jegyezzem meg elöljáróban, hog úg szoktam mondani, felte-
vésemnek én vagok legkonokabb ,,advocatus diaboli"-ja, s így az ellenvetések végé-
hez csatolom saját kétségeimet is. Ezek után kerítek sort arra, hog mennyiben jelen-
tett gazdagodast azoknak a hozzászólása, akik elfogadják a ,,kettős honfoglalás" téte-
leit.

Vegyük elsőnek Györffy György hozzászólását, benne őstörténetünk nag egyéni-
ségét tisztelhetjük, tudományos alkotó képzelete új s újabb oldalakról közeledik hon-
foglalas-történetünk és korai Árpád-korunk kérdéseihez. Nagyon nagyra becsülöm
munkásságát, s éppen ezért aggodalmasan figyeltem ellenvetéseit. Ez a figyelem an-
nal érthetőbb, mert régebben (1959-ben) éppen ő volt az, aki 15 pontba foglalva mu-
tatta ki, a ,, griffes-indás" műveltség magar kell legen, szinte azt mondhatnám, ő
bizonyította először azt, ami engem a ,,kettős honfoglalás" feltevésére indított! Lás-
suk Györffy érvelését hozzáfűzött megjegyzéseimmel. Tanulmányok a magyar állam
eredetéről című könyvének 123-126. lapján a következőkben szedi pontokba bizonyí-
tékait:

1. Első pontja mindjárt nem evezést, hanem ellenvetést vált ki, mert úgy véli, mi-
vel a IX. szazadi adatokban az avarságnak mind kevesebb szerep jut, tehát elszlávo-
sodott volna. Ám itt ellentmondás van, mert egyrészt az avarokra vonatkozólag a
források szűkszavúságát hozza fel indokként, másrészt azonban a szlávságről is csak
a Kárpát-medence nyugati részeiről értesülünk, s ott is csak a IX. század végén. Hogy
szlávosodhattak volna el az avarok — kérdi a kétkedő — ott, ahol az oklevelek nem
említenek szlávokat. Azt ugyanis nem tudjuk, Krum bolgár hődítói szlávok voltak-e
vagylnem, s azt sem tudjuk, hog ez a hódítás meddig terjedt a Tisza-Duna irányá-
ban. lme egy kijelentés formájában fogalmazott feltevés, amely voltaképpen ,, gondo-
lom"-on alapszik. Mennyivel természetesebb a szláv történész Schafarik (Slaw. AI-
terth. II. 457. o.), aki ezt írja: ,,Mikor és howan tűntek el az avarok maradványai Pan-
nóniában, azt nem tudjuk. Talán összeolvadtak 907 után a magyarokkal eg néppé."

2. A magyarság 896-ban nagy tömegben vette birtokába Pannóniát, s e nagy tö-
megnek nagy temetők kell megfeleljenek, akárcsak korai okleveleink nagy falvakről
beszélnek. A ,,nagy tömegű" magyarság képzete elsősorban azon alapul, hogy nyel-

x*A honfoglalókról, Tankönyvkiadó, 1974. A másik két dolgozatomra lásd a 3. és 7r szi jegyzetet
vünk megmaradt, tehát többnek, nagyobb létszámúnak kellett lennünk, mint az itt
találtak. Az olvasó érezheti, hog ebben a felfogásban lappangva benne van az a — bi-
zonyíthatatlan — tétel, hogy a magar nyelvet Árpád magyarjai hozták hazánkba. En-
nek a tételnek bizonyíthatatlanságáről később esik szó. Lehet, hogy így volt, de ,,el-
képzelhető más megoldás is".

3. pontjával mélységesen tudok egyezni: amennyiben szembeállítja a történeti for-
rásokat, amelyek szerint az avarság nagyállat-tartó nomád nép volt, ám a nagy ,, grif-
fes-indas" temetők inkább földmívesekre vallanak. Itt csak annyi a megjegyzésem,
hog az avarok nomád voltára valló források a ,,korai-avarok"-ról beszélnek (568-670
80-ig!), de nem szólnak a késeiekről.

4. Györffy nagyon pontosan látja, hogy az avar régészeti leletek sok csoportra osz-
lanak, míg a honfoglalóké egységes, pedig a honfoglalók sok népből és törzsből all-
tak, a ,, griffes-indasok" tehát inkább ezt képviselík. Bár az összevetés érdekes és pon-
tos, a magarazat laza, hiszen az avarok is sok népből tevődtek össze, a ,,kései-ava-
rok" közt is legalább három nagy csoportot tudunk megkülönböztetni (,, griffesek",
,,indasok", ,,kaukázusiak"), és számolhatatlan nemzetséget.

5. Ismét olyan megfigyelés, amely kitűnő. Az érmekről beszél Györffy, és észreve-
szi, hog a ,,griffes-indás" temetőkben és XI. századi temetőinkben római érmeket ta-
lalnak a sírokban.

6. Néhány esetben ,,S—végű" hajkarikás sírok, tehát X-Xl. századiak ,, griffes-indás"
temetőkben találhatók, máskor pedig avar és magar sírok egy temetőben találhatók,
úgyhogy nem metszik egymást. Ez így van, de hadd jegyezzük meg, hogy csak igen
kevés effajta esetet ismerünk. Mindeg, ha kevés is, arra mutat, a ,, griffes-indások"
egy része megérte a honfoglalást.

7. Végeredményben elfogadja azt a felismerésemet, how a nagy ,,késő-avar" teme-
tők tömbjei és a honfoglalók temetői területileg kiegészítik egymást. Ehhez csak any-
nyit fűznék hozzá, hogy természetesen vannak területek, ahol egymásba ékelődnek,
am akkor sem ugyanazon a területen ülnek meg honfoglalőink, mint avar elődeink
(ezekről más alkalommal térképeket közlök).

8. A nagyszentmiklósi kincs (amelyet Györffy velem együtt részben magyarnak
tart) díszítőmotívumai az avar bronzöntés közelébe vezetnek. Nagyon is igaz, ezt
leginkább Strzygowski ismerte fel, nyomában Horváth Tibor, Fettich Nándor, N.
MavrodinovSi és László Gyula.

9. Györffy is felhívja a figyelmet arra, hogy a ,,késő-avar" leletanyagban karoling
kardok bukkannak fel néha, ami csak türk normann kapcsolatokkal magyarázható,
avar-normann kapcsolatokról nem tudunk. Ehhez annyit jegyeznék meg, hogy Győr-
ffy elfogadja Fettich Nándornak/azt a tételét, hogy a kardok zöme normann lenne, és
a X. század elejéről származna. Am a kardok zöme karoling, avar—karoling kapcsola-
tokról pedig sok adatunk van. A Finnországban előkerült bronzöntvényes avar sírt
(halotthamvasztasos!) is türk—kazár—magar kapcsolatokkal magyarázza. Azóta to-
vábbi jeles bronzveretek kerültek elő Finnországból, egyelőre nem tudunk magyará-
zattal szolgálni megjelenésükre, mindenesetre egyik lehetséges magyarázat az, amit
Györffy felvetett.

10. A legfontosabb pont Györffy érvelésében az, hogy ,,késő-avar" temetők több

HLasd a 14., 15. sz. jegyzetet és ]. Srrzygowski: Altai-Iran und Völkerwanderung. Wien, 1917r és N.
Mavrodinov: Le rrésor protobulgare de Nagyszcntmiklós. Archi Hung. XXIX. (Budapest, 1943).

47

László Gyula további könyvei