Megmutatjuk, hogy hol és mennyiért kaphatod meg a keresett könyvet.

Így tanulok nyelveket

Ha valahol nyelvismereteimre kerül a szó, az emberek mindig ugyanazt a három kérdést intézik hozzám. Én mindig ugyanazokat a válaszokat adom. Ezt a könyvecskét azért írtam meg, hogy kollektíven felelhessek rájuk. 1. kérdés: Lehet-e tizenhat nyelven tudni? Válasz: Nem, nem lehet. Legalábbis egyforma színvonalon nem. Anyanyelvem csak egy van: a magyar. Az orosz, az angol, a francia és a német a magyarral egyszerre él bennem. Ezeket bármely kombinációban, azonnali „váltással” fordítom egymásra. Olasz, spanyol, japán, kínai vagy lengyel nyelvi feladatok esetén fél napot szoktam szentelni jegyzeteim átnézésre és a tanultak felfrissítésére. A többi hat nyelven csak szép- és szakirodalmi fordítási gyakorlatom van. 2. kérdés: Miért nem vállal nyelvoktatást? Válasz: Nem ez a mesterségem. A tanításhoz nem elég, hogy az ember egy sereg nyelvet elsajátított. Ha a statisztikai adatok gyűjtőiben több humorérzéket sejtenék, az összeíróívek „foglalkozás” rovatába azt írnám: „nyelvtanuló”. A tanítás más szakma. Biztosan van a világon sok szerencsétlen ember, aki több hasműtéten esett át. Mégsem adná senki kezükbe a kést azzal, hogy annyi tapasztalatot szereztek, most már nyugodtan elvégezhetnek maguk is egy operációt. 3. kérdés: Kell-e nyelvtehetség ahhoz, hogy az ember ennyi nyelvet meg tudjon tanulni? Válasz: Nem, nem kell. A művészeteket kivéve minden emberi tevékenység eredménye az érdeklődés intenzitásától és a befektetett energia mennyiségétől függ. Aki szívesen bolyong a szavak és gondolatok erdejében, az biztosan célhoz ér. Saját tapasztalataimból szűrtem le ezt a következtetést; megfigyeléseimről szeretnék beszámolni e kis könyvecskében. Fogyatékosságai az én hibámból születtek. Érdemeiért azoknak jár elismerés, akiket idéztem. Olvasóimnak szeretetébe ajánlom. Lomb Kató

Mutasd tovább

Legközelebbi ingyenes személyes átvételi pont
1 ajánlat
lyravac
1 999 Ft
tovább a boltba

Részletek a könyvből


A módszernek viszont egy nagy előnye van. A szoszedetet mi állítottuk ossze, személyes
élményünk fűződik hozzá. A lapjain rögzített kifejezésünk az En kontextusába agyazva
bukkannak fel emlékezetünkben. ldézik az összefüggést, amelyben összekerültünk velük; az
időpontot, sőt néha a hangulatot is, amelyben papírra vetettük.

Mindenkinfk .i'zívbá'l ajánlom a rendetlen szószcdctvt. Az egyforma gyöngybetükkel egymás alá
szántott sorok olyanok, mint a sivatagi tájképek. Egybefolynak, elálmosítanak; az emlékezetnek
nincs hol megkapaszkodnia bennük. Rögzítésre alkalmas támaszpontokat nyerünk, ha toll,
ceruza, színes iron nyomai, dőlt vagy egyenes, kis és nagy bet ük váltakoznak a feljegyzésekben.

A szoszedet előnye tehat a személyesjellcg.

A másik — érdekes módon nagy elterjedtségnek örvend ö — módszert ,.szótán'no'dszemek"
szokták nevezni. Olyan ellentétes egyéniségek esküdtek rá, mint Vámbéry Rusztem, a tudós
orientalista és a költő József Attila. Mindketten teljes szötárakon ragtak át magukat, így tettek
szert a szükséges szókincsre.

A modern szótár összefüggéseikbe beépítve nyújtja a szavakat. Talán ez a magyarázata annak,
hogy ez a modszer a gyakorlatban egész jól beválik, bár szöges ellentétben áll minden modern
nyelvpedagogiával. Régota keresem az okot, amely megmagyarázza az abszurdnak hato eljárás jo
hatásfokát.

Középiskolás diak ismerősömet kérdeztem meg, aki úgy boldogult a németországi turistaúton,
hogy előzőleg végigrágta magát egy kéziszótár tengerén. Azt felelte: a szavak kezd őbetüje volt az
. 52 .

Lomb Kaló: [ng mmnnk nyelveket — Egv lízmhul nyelvű mlmácx/eljegvzísei
asszociációs bazis, ennek alapján jegyezte meg a kifejezéseket. A szavakat különböz ő
jelentéseikkel együtt, szóbokrokba építve tanulta meg és az összefüggések feltártak el őtte a nyelv

belsö logikáját.

A ,.szótár" logikus és a ,,szoszedet" személyes jellegének előnyeit egyesíteni tudjuk, ha saját
füzetünkbe nem elszigetelt formában írjuk be a megtanulni kívant szót, hanem valami olyannal
együtt, ami hozzá tartozik. Elsősorban a szövegösszefüggéssel együtt, ahogyan az olvasmanyban
felmerült. Hozzáírhatunk rokonértelmű szavakat (szinonimákat) vagy ellenkező értelmüeket
(antonimákat) is. Ne erőltessük a kiegészítést; csak azt jegyezzük fel, ami tényleg magától
asszociálódik.

Ne hagyjuk kihasználatlanul a szavaknak azt az értékes tulajdonságát, hogy nem elszigetelten,
hanem családot — néha rendkívül népes családot — alkotva építik fel a nyelvek társadalmát.

A majom — többek között — azért felsőbbrendü állat, mert két mellső lábát kézként tudja
használni. Az ember — többek között — azért lett óriás, mert e két végtagjával dolgozni is
megtanult. Nem csoda tehát, hogy minden nyelv kincsének leggazdagabb szóbokra éppen a ,,kéz"
magjából fakadt. Egy német tudos szerint ennek az egyetlen szónak leszánnazottaival az emberi
tevékenység minden egyes valtozatat ki lehet fejezni. Nem ellen őriztem, hogy ez valóban így van—
e, de egy kis csokorra valot lehet összegyüjteni azokból a — mondjuk — francia-szavakból,
amelyek képzésében (különbözö fokozatokon át) a ,.kéz" (main) játszott szerepet:
affektált (maniéré)
átdolgozni (remanier)
bilincs (menotte)
borravaló (manche)
félkezü, nyomorék (manchot)
felszabadítás (émanciper)
fenntartani (maintenir)
fizikai munka v. munkás (main d'oeuvre)
fogantyú (manivelle)
karbantartas (manutention)
készítés, gyartas (manufacture)
kezelni (manier)

. 53 .
Lomb Kaló: [ng mmnnk nyelveket — Egv lízmhul nyelvű mlmácx/eljegvzísei
kézelö (manchette)
kézikönyv (manuel)
kézirat (manuscrit)
kiáltvány (manifeste)
kinyilvánítás (manifestation)

Hasonló cimű könyvek

Lomb Kató további könyvei