Megmutatjuk, hogy hol és mennyiért kaphatod meg a keresett könyvet.

Ádám és Éva naplója

"Az Ádám és Éva naplója az író pályafutásának és egyben életének utolsó szakaszához tartozik. 1906-ban jelent meg kötetben, amikor mély depresszióba süllyedt, részben a rossz befektetéseknek köszönhető anyagi nehézségei, de főként leányainak és feleségének elvesztése miatt. A sorok között elrejtve rá lehet bukkanni ennek a lelkiállapotnak a nyomaira, a mű azonban a maga egészében briliáns, szórakoztató, parodisztikus felidézése az emberiség bibliai ősszülői kapcsolatának az édenkertben. Megtudhatjuk, hogy a világ dolgainak az elnevezése, amit mindig is Ádámnak tulajdonítottak, a valóságban Éva műve, mert a társa meglehetősen lusta és fantáziátlan. Az első asszonynak igen sok feladata volt, ez abból is látható, hogy figyelmeztető feliratokat helyezett le mindenütt, és nyilakkal jelezte az irányt abban a csodálatos kertben, amelyet átkeresztelt a Niagara-vízesés parkjának. Amikor megszületik a kis Káin, Ádám felteszi a kérdést: milyen természetű ez a lény? Hal, kenguru, vagy esetleg egy medve? A két napló párhuzamosan folytatódik, egymásban tükröződnek szórakoztató ötletek forgatagában, fokozatosan megszületik és megerősödik a szerelem, amelynek még nem tudnak nevet adni, de amely kérlelhetetlenül működik lényük legbelsejében, és amely leszármazottai sorsának - a miénknek - lesz előrevivő ereje."

Mutasd tovább

Legközelebbi ingyenes személyes átvételi pont
1 ajánlat
konyvdiszkont
749 Ft
tovább a boltba

Részletek a könyvből

vagyok. Gyakran emlegettem neki ezt a szót: "mi", mert szemmel láthatóan hízeleg neki, hogy őt is
belefoglalom.

SZERDA

Mar nagyszerűen megértjük egymást, és napról napra jobban összemelegsziink. lo jel. hogy már
nem igyekszik elkeriilni engem. Úgylátom, mintha örülne a jelenletemnek. Ez engem is boldoggá
tesz. Igyekszem hasznossá tenni magamat, hogy fokozzam az elismerését. Egypár nap óta az állatok
és tárgyak elnevezésének a munkajat teljesen levettem a válláról. Szemmel lathatoan nagyon hálás
ezért, mert a szellemi munka nem erős oldala. s igy most könnyitek a terhein.

Nem tud valami okos elnevezest kigondolni, meg a legjobb akarattal sem. de azert nem ereztetem
vele, hogy ezt a gyengeségét észrevettem. Amint megjelenik egy új teremtmény, azonnal
elnevezem. nehogy kinos helyzetbe hozzam. Ezzel már sok haklöve'stől megdvtam.

Az en fantáziám nem olyan szegenyes. Abban a pillanatban. amikor először meglátok egy állatot,
már tudom. hogy mi lesz a neve. Nincs rá szükségem. hogy sokáig gondolkozzam. Mintha
sugallatra tenném. már kiáltom is a megfelelő nevet. és valóban ezt csak sugallatnak lehet nevezni,
mert egy másodperccel előbb meg eszem ágában sem volt am a névre gondolni. Egy allat alakja és
viselkedése, úgylátszik, elég nekem ahhoz, hogy már tudjam. mi legyen a neve.

Amikor például felbukkant a Dodó, Ó azt gondolta, hogy Dronto lesz a neve - a szemeben láttam
hogy ezt gondolta. Rögtön tudtam, hogy rossz név. de én kiméletes vagyok. A legnagyobb
tapintatossággal jártam el. nehogy megsebezzem a büszkeségét. Egészen természetes hangon,
mintha kellemes meglepetés e'rne, es oromomben ujjonganek, nem pedig Öt akarnám oktatni.
felkiáltottam: "No de ilyet! Ott jön a Dodó!"

Aztán elmagyaráztam neki — persze akkor sem oktató formaban —, honnan is tudtam, hogy az egy
Dodó. Egy kissé sértődötmek látszott, hogy én már ismertem ezt az állatot, Ó pedig még nem
ismerte, mégis nyiltan csodált engem. Ez nekem persze nagy örömet szerzett, és még elalvás előtt
is boldogan gondoltam rá. lám, milyen keves kell ahhoz, hogy bennünket boldoggá tegyenek,
különösen akkor, ha tudjuk, hogy rászolgalmnk.

CSÚTÖRT ÖK

Az első bánatom! Tegnap elkerült engem. Úgy látszik, nem akar velem beszelni. Először el sem
akartam hinni, és csak valami félreértésre gondoltam. mert én nagyon szivesen vagyok együtt vele,
és szeretem, ha beszél. Miért haragszik rám, mikor én semmit sem vétettem ellene.7 Végre
megértettem, hogy ez valóban így van, és elhúzódtam. Leültem az erdőben egy magányos helyen -
éppen ott, ahol először pillantottam meg Öt azon a reggelen. Akkor még nem tudtam. hogy Ö
kicsoda, és ügyet sem vetettem rá Most nagyon búsultam. mert minden - még a legcsekélyebb
dolog is - rá emlékeztetett. és ettől igen nehéz lett a szivem. Azt sem tudtam, tulajdonképpen mi
ez. hiszen egészen új erzes volt számomra. Ehhez hasonlot meg sohasem éreztem, ezert volt olyan
rejtélyes, hogy nem tudtam megérteni.

Amikor besötétedett, nem birtam elviselni a magányt, és az uj kalibához mentem, amit magának
épitett, és megkérdeztem, mit vétettem ellene, és miképpen tehetném jóvá, hogy ne haragudjon
tobbe rám. De ó kikergetett az esőbe. Ez az én első nagy bánatom.

VASÁRNAP

Újra rendbe jött minden, és én megint boldog vagyok! Bizony. keserves napokat éltem át. Az
éjszaka'król nem is akarok beszélni. Nem szivesen emlékszem vissza erre, és hacsak lehet, még a
gondolatát is elkerülöm.

Megprobaltam leiitni egypár almát az 6 részére. de akarhogy fáradoztam is, nem sikerült - nem
tudok jol dobni. Miutan láttam. hogy hiábavaló, abbahagytam. De azt hiszem. a puszta jó szándék
is örömet szerzett neki. Ezek tiltott gyümölcsök, és azt mondta, hogy csak kellemetlenségem lehet
belőle. De azt se bánom. ha neki örömet szerezhetek vele. Akkor még a szenvedést is szivesen
elviselem. Arra is kivancsi vagyok, miféle következményei lehetnek a dolognak?

HÉTFÖ

Ma reggel megmondtam neki, engem hogy hivnak. Reméltem, hogy ez érdekelni fogja, de egészen
hidegen hagyta. Nem furcsa? Ha velem bizalmasan közölné a nevet. számon-im egyáltalában nem
volna kozombos. Sőt ellenkezőleg, úgy érezném, hogy nevének a csengése a legszebb zene a
füleimnek. Sajnos igen keveset beszel. Alighanem azert. mert nem elég ertelmes. es szenved
miatta, sőt szeretné eltitkolni. Pedig az értelem nem sokat jelent, az érzések a döntőek. Csak meg
tudnám neki magyarazni, milyen gazdag az az ember. akinek a szive jósággal és szeretettel van
tele.

KEDD

Bár nagyon keveset beszel. a szókincse mégis igen nagy. Ma reggel különösen tala'ló szót hasznalt.
Nyilván észrevette, hogy milyen iigyes kifejezés, mert később meg kétszer is használta, mintha
megszokott szavajárása volna. Engem ugyan nem tudott megtéveszteni. de mindenesetre
bebizonyitotta, hogy megvan benne az ertelem szikrája. Ha ápolnánk ezt a szikrát. bizonyosan
kifejlodne.

Csak tudnám, honnan vette azt a szót? Nem emlékszem rá. hogy valaha is használtam volna.

A nevem csakugyan egyáltalán nem érdekli. Igyekeztem eltitkolni csalódásomat, de attol tartok,
nem sikerült teljesen. Elmentem hát. leültem a mohapadm. es belogattam a lábam a vizbe. Mindig
ide jovok. ha társaság utan vágyakozom, egy lény után. akit nezhetek. és akivel beszélgethetek. A
To felszinen bűbájos fehér alak tükröződik - tudom. hogy ez csak egy kep. de mégis ott van. es ez
is jobb. mint a teljes egyedüllét. Ha beszelek, ő is beszél. ha biisolok. ő is szomoni. Megvigasztal.
hogy velem erez.

Sohasem fogom elfelejteni azt a szomorúságot, amely elfogott. amikor a kép első izben eltűnt.
Soha—soha nem felejtem el. A szivem nehez volt, mint az ólom. Hangosan zokogtam: ló volt a
mindenem, és most eltűnt! - Elkeseredésemhen azt kívántam. bárcsak megszakadna a szivem. -
Nélküle az élet elviselhetetlen." Arcomat a kezembe temettem, és nem találtam vigaszt bánatomra.
Amikor egy kis idő múlva felpillantottam, megint ott volt a tükörképem, fehéren, fényesen,
szepen — olyan szepen, hogy a karjai közé vetettem magam.

Ilyen tökéletes boldogságot még soha életemben nem éreztem. Elragadtatás volt, eksztázis, azóta
már nem kételkedem benne. Sokszor távol marad, néha csak egy órára, máskor egy egész napra, de
én csak várok rá, és nem kételkedem tobbe benne. Azt mondogatom magamban, talán dolga van
valahol. vagy más helyeken kóborol. de egész biztosan el fog jonni.

És mindig igy is volt: ha eltűnt, idővel iijra me.elent. Csak éjjel nem jön soha, amikor sötét van.
mert félénk jelenség. De ha süt a hold, ismét itt van. Én nem félek a sötétben, de 6 fél, ba'r idősebb,
mint en. Csak utána születtem. Gyakran felkeresem. Ö az én vigaszom es menedekem, ha az elet
nehezze válik számomra. és sajnos ez gyakmn megesik.

SZERDA

Az egész délelőttöt a területünk szépitésével töltöttem. Előszöris nagytakarítást rendeztem.

Mark Twain további könyvei