Megmutatjuk, hogy hol és mennyiért kaphatod meg a keresett könyvet.

Illik tudnom, mert magyar vagyok

Mint az a címből is kiderül, a könyv olyan tudnivalókat tartalmaz, amire nem mondhatjuk azt, hogy feltétlenül tudnia kell mindenkinek, mivel inkább abba a kategóriába tartozik, amit illik tudni. Gyakran használjuk a hungarikum/hungaricum szót (mely fülsértő, idegen hangzású kifejezés, azonban magyar sajátosságaink megnevezésére tudomásom szerint eddig nem született jobb elnevezés), és meg vagyunk győződve arról, hogy ha a világ bármely szegletében megemlítjük a Tokaji Aszút vagy a gyulai kolbászt, akkor mindenki képzeletében egyből felsejlik a Kárpát-medence és a vendégszerető magyarok. Sajnos ki kell ábrándítanom mindenkit, aki ezt gondolja, mivel ez csak illúzió. Négy földrész kéttucatnyi országának bebarangolása után szomorúan kellett tapasztalnom, hogy sok embernek egyszerűen fogalma sincs arról, hol is van hazánk. Megdöbbenve kell azonban szembesülnöm azzal is nap mint nap, hogy sajnos még honfitársaink közül is sokan nincsenek tisztában értékeinkkel. De akkor, hogy várhatjuk el egy külfölditől, hogy ismerjék az országot, a kultúráját és az ún. hungarikumokat, ha még mi magunk sem ismerjük azokat. Ebben próbál ez a néhány oldal segíteni, hogy először mi magyarok ismerjük meg sajátosságainkat és értékeinket, hogy azután majd büszkén mesélhessünk róla külföldi ismerőseinknek. Joggal vetődik fel az emberben a kérdés, mi is lehet hungarikum, hogyan válhat azzá egy termék. Az általános megfogalmazás szerint olyan nemzetközi (el)ismertségnek örvendő, nagy hagyományokkal rendelkező, kiváló minőségű terméket lehet ide sorolni, mely alkalmas arra, hogy ha azt egy külföldi meghallja, akkor hazánk jusson róla eszébe. A fenti fogalmat én önkényesen kibővítettem, és néhány találmány, szokás, szó és híres hazánkfia is megemlítésre került a könyvben, akik/amik véleményem szerint már-már hungarikumokká váltak, vagy kellett volna válniuk az elmúlt évtizedek alatt. A könyv szerkezete adta korlátok miatt természetesen nagyon sok dolog csak említés szintjén kerülhetett a könyvbe, s bizonyára több olyan dolog is van, mely elkerülte a figyelmemet. Hiányosságai ellenére is úgy érzem, hogy könyvem az eddigi kiadványok közül a legösszefoglalóbban mutatja be a hungarikumokat, melyeket már több mint egy évtizede tudatosan gyűjtök, hogy azok egyszer könyv alakjában megjelenhessenek. Remélem, hogy az elmúlt bő száz oldal elolvasása után, az eddig a nemzet jövőjét borúsan látók, az örök aggódók és a kétkedők is nyugodtan hátradőlnek kényelmes székükben, és nagy örömmel nyugtázzák, hogy az a nemzet, mely ilyen szellemi potenciállal és eredményekkel rendelkezik, annak jövője biztosított, és energiájukat fölösleges aggódásra pazarolni.

Mutasd tovább

Legközelebbi ingyenes személyes átvételi pont
2 ajánlat
magyarmenedek
2 430 Ft
tovább a boltba
lyravac
3 360 Ft
tovább a boltba

Részletek a könyvből

egy olyan kisméretű, a homlokot takarő kendőt jelöl, ami a Nap ellen nyújt
védelmet.

Az észtek amikor a magyar nyelvet hallgatják, akkor az a hangutánzó kögös-
mögös szavakat juttatja eszükbe, melynek nincsen jelentése, azonban állítólag e
két szó hűen jellemzi a magyar nyelv dallamát és sajátosságait. E szavakat
használják egyaránt a magyar emberre, országunkra és nyelvünkre is.
85
Az ítsy-bitsy jelentése megegyzik a magyar ici—pici-vel, amit a Hollywood-ot
felvirágoztató magyaroktól vettek át a helybéli amerikaiak. A szó hamarosan
országszerte, sőt világszerte ismertté vált, amit részben egy hajdanán nagysikerű
slágemek köszönhet, melynek a mindenki által ismert egyik sora a
következőképpen szól: Itsy bitsy teenie weenie yellow polka dot bikini.
Forrás: http://www.lib.jgytf.u—szeged.hu/edes_anyanyelvunk/9903e.htm
A görög nyelvben számos magyar eredetű szó megtalálható, azonban azok
jőrészt más népek közvetítésével kerültek Hellaszba. Az erdélyi magyaroktól
például román, majd török közvetítéssel jutott el a rovás szó, mely a mai görög
nyelvben a ravasáki (szerelmeslevél) szőban él tovább. A magyar hám szóból
alakult ki a hámura görög szó, melyen már jobban érződik a román közvetítés
nyoma. A város szavunkból pedig a városi szó keletkezett, ami egy sajátos
balkáni településtípus neve.
Kevesek előtt ismert, de az angol nyelv bacon (éjtsd: békön) szava is magyar
eredetű. ,,A magyar sertéstenyésztés akkori (középkori — a szerző) erejét jelzi,
hogy az angol bacon (szalonna) szó a magyar bakonyi (németül ,,bagoner")
szóból ered, mivel az angol vevők a sváb húsiparosoktől a leg'obb minőségű
bakonyi árut rendelték" (Kútvölgyi M.—Tőth P., 2003). Az új szó természetesen
az angol nyelv szabályainak megfelelő formában öltött testett, mivel ők a
Bakony szót kiejteni nem tudták. A fentiekből könnyen belátható, hogy a sokak
által használt békón szalonna kifejezés helytelen, hisz azt jelenti, hogy szalonna
szalonna. Ezért egyszerűbb, ha csupán annyit mondunk, hogy húsos szalonna
vagy bakonyi húsos szalonna. Másrészt pedig magyarok vagyunk, így
használjunk magyar szavakat, ne pedig az idegenből átvett zagyvaságokat!
Az angol nyelv egyéb magyar eredetű szavai: csárdás (czardas), puli, vámpír
(vampire), Rubik kocka (Rubik,s cube).
86
A román nyelv néhány ismertebb a magyarból átvett szava: csorda (ciúrda),
csizma (cizma), jobbágy (iobag), város (oras), pálinka (palinca), pecsenye
(pecie), pecsételní (pecetlui), talpas (talpas), táska (tascá), talpálni (talpalui).
Forrás: http://www.hhrf.org/hargitanepe/2004/okt/hn04102 l .htm
A portugál nyelv magyar eredetű szavai többek között a csárdás (czardas) és a
sújtás (sutache); a cigány (tzigano) sző pedig a szőtárak tanúsága szerint
magyar közvetítéssel érkezett Portugáliába.
Az olasz nyelv néhány magyar eredetű és vonatkozású szava: hájdú (aiduc(c)o),
dulmány (duliman, dolimano), kendermályva (erba úngarica) /magyar fül,
honvéd (honved) /az I. világháborúban ismerték meg e szót/, huszár (ussaro),
pandúr (panduro), cimbalom (zimbalon), csárda (ciarda), csárdás (ciardas),
pallos (paloscio), puszta (pusta, puszta), tokaji. (Fogarasi Miklós nyomán)
A honfoglaló magyarok emlékét őrzik többek között az alábbi olasz
településnevekz Löngara (Vicensa-hoz tartozó település), Ongarina (Verona
mellett), Vagariska (Gorizia mellett).
Forrás: Jászay Magda: Párhuzamok és kereszteződések a magyar-olasz
kapcsolatok történetéből. Gondolat, 1982.
87

Hasonló cimű könyvek

Mátyás Szabolcs további könyvei