Megmutatjuk, hogy hol és mennyiért kaphatod meg a keresett könyvet.

Gyermeklélektan

Ez a könyv a gyerekrôl szól. Érzelmeirôl és kötôdéseirôl, gondolatairól és játékairól. Arról a sajátos személeti módról, ahogyan a világot látja: a gyermekirôl. Az indulattelt feszültségnek és a játékos megoldásnak arról a gazdagságáról, amely az átélését jellemzi. Tartalom A kezdet 9 A veleszületett reakcó feltételekhez kötődik 9 A viselkedés személyes színezete 12 Az anya-gyermek kapcsolat 14 A megkapaszkodás 14 Gyerek anya nélkül 17 Állatlélektani kísérletek tanulságai 17 Kísérletek műanyával 17 A műanyán nevelt majom mint társ és anya 19 Gyerek anya nélkül 23 A szeretetkapcsolat hiánya 23 A rejtett érzelmi elhanyagoltság 24 Ingerszegény életét szeretetkapcsolattal 26 A félelem kezdetei: Bizonytalanság, csalódás 29 A félelem kondicionálható 32 A nyolchónaposok szorongása 32 A kondiconált félelem 33 A megszokott a szokatlannal együtt ijesztő 36 A tapasztalás nélkül látott világ 38 Konstanciák 38 A tárgy független lesz szemlélőjétől 43 A tárgyak állandóságának kialakulása 43 A beszéd kialakulása 47 A hangadástól, az értelmes közlésig 47 A gagyogást 48 A szó kiszabadul az ingeregyüttesből 49 Helyzethez kötött beszéd, önkényes jelentésadás 53 A környezettel való kapcsolat feltétele a beszédfejlődésnek 56 Páros elszigetelődés ikreknél 56 Helyzetmegértés cselekvési sémával 60 Az interiorizálás 60 Az éntudat kialakulása 63 Az én és a másik 63 A cselekvés akadályba ütközik 66 Az én-élmény és a frusztráció 66 A belső szabályozórendszer kialakulása 72 Az azonosítás 72 Élménymaradványok 76 Az érzékszervi-mozgásos séma és az analógon 76 A vázlatosan lejátszott cselekvés egész történést jelezhet 80 A szimulakrum 80 Tagolatlan egészek, viszonyítás nélküli részletek 83 A szinkretizmus 83 A szinkretikus séma 89 Élménysűrítés és fantázia 90 Az ötéves egyszerre csak egy szempontból értelmezi a helyzeteket 94 A szemléletes gondolkodás 94 Szituatív gondolkodás 96 Indulati konfliktusok 98 Bűntudat és szégyen 98 A vágyak kerülő útjai 105 Az elhárítás 105 Mit tud az óvodás a világról? 116 Labilis ismeretek, gyermekközpontú tájékozottság 116 A játék öröme 122 Készségek és szabályok gyakorlása, indulatok levezetése 122 Funkciógyakorlás 124 Utánzás, cselekvéstudat 126 A játéktartalom mint feszültségredukció 128 A játékot a valóság táplálja 131 A szerepjáték 131 Az együttléttől az együttműködésig 135 A több szólamú játék 137 A viselkedés társas meghatározója: az együttes élmény 139 Aktometria 140 A kísérleti helyzet 142 Eredmény: A vezető átveszi a csoport hagyományait 143 A csoporttöbblet 145 Hagyományképződés óvodáscsoportokban 146 Az utalás 146 Érzelmi kapcsolat és csoportkötelék konfliktusa 150 A pár és a csoport 150 Kettős kötődés 152 A pár felbomlik 153 Kompromisszumos beilleszkedés 154 Ismeretek híján elméletképzés 156 Az ultrajelenségek magyarázata 156 Támpontok 162 Tájékozódás térben, időben, emberi viszonylatokban 162 Az élménygondolkodás szerepe 162 Tájékozódás előtt-után viszonyítással 165 Érzékenység a rejtett közlésekre 165 Páros szerkezetek 167 A gondolkodási molekulák érvényessége 167 Tudatos alkalmazkodás: feladat és teljesítmény 173 Az iskolaérettség 173 Az iskolaérettség vizsgálata 76 Egykorúak társkapcsolatának megszilárdulása 182 Az átpártolás 182 A gyermekrajz 186 Az ideovizuális ábrázolás 186 A gyermekrajzok esztétikuma 190 A számfogalom kialakulása 194 Kategóriák 194 Sorbarendezés és osztályozás 204 A metafizikai műveletek 204 Egy higgadt korszak gondjai 209 A metafizikai feszültség 209 A szabály tudata és az erkölcsi ítéletek 214 Heteronómia és autonómia 214 Ítéletrendszerek 218 Engedelmesség, belátás 221 Társadalmi képzetek, történelmi alapfogalmak 222 Egyszerre több szempont érvényes 224 A decentrálás 224 Az engedelmesség fonákja 221 A nevelői légkör 221 Az iskolai osztályok társas szerkezete 226 A szociogram 226 Kettős tudat 239 A mesei és a gyermeki megfelelései 239 A ráismerés öröme 239 A vers 241 Az illúzió feszültsége 243 Minden minden lehet 245 Ellentétek preferenciája 246 Az ismétlés folyamatosságot és biztonságot ad 247 Veszély - megmenekülés 249 Kompenzálás 249 A vágyteljesítés dinamikája 250 Az elvarázsolt tudat 252 Rendkívüli, csoda nélkül 253 Ideálkeresés, érzelmesség 254 Folytatólagos képzeleti játékok 256 A tízévesek keretjátékai 256 Az ellentmondásmentes gondolkodás igénye: feltevés és bizonyítás 261 A formális műveletek 261 Az indulataik feldolgozása gazdagítja az érdeklődést, és emeli a teljesítmény színvonalát 273 Az elaboráció 273 A gyermekkor vége 282 Tájékoztató irdalom 287 Névmutató 296 Ábrák jegyzéke 298 Mellékletek jegyzéke 299

Mutasd tovább

Legközelebbi ingyenes személyes átvételi pont
2 ajánlat
konyvlabirintus
1 000 Ft
tovább a boltba
konyvdiszkont
2 624 Ft
tovább a boltba

Részletek a könyvből

szimulakrumnak. Ez tölti be az összekötő funkciót a játékfolyamatban. A szimulakrum
helyettesíti, az eredeti helyzet belső szemléleti képét.

A_szmkmrzmus; a gyermeki szemléletben elmosódhatnak a részletek. Egyes részek
felülkerekedhetnek másokon, újakat létrehozva. Ezt a szemléleti mődot nevezik
szinkretikusnak. Ennek két vonását különböztetik meg a tagolatlanságot és azt, hogy a
gyermek abszolút tulajdonságként kezeli azokat a jellegeket, amelyek a felnött
gondolkodásban relációk.

Az—elhámLmechamZmumk; a gyermek vágyai kevésbé differenciáltak, mint a
felnötteké. A harmadik életévtől a gyermek rendelkezik a tudatában szabályokkal,
illetve tiltásokkal. Ezek már ellentmondhatnak a vágytól vezérelt viselkedési
sémáknak. Az összeütközések feszültséggel járnak, mely ellentmondásokat fel kell
oldani. Az elhárításnak három irányát különböztetik meg: indulat-talanítás, amely
közömbösíti az emlékét a negatív színezéktöl. Az elfelejtés, amely segítségével
kiszorítjuk a tudathől a konfliktust okozó tartalmat. A megszelídítés, amely
segítségével elviselhetőbbé tehető a negatív tudattartalom. Az elhárítás ökonómiai
folyamata: l.,Regresszió: amikor a gyerek visszacsúszik a fejlődésének egy már
túlhaladt szintjére. Z.,,ijekeió: az indulatok kivetítése. A gyermek a saját tilalomba
ütköző vágyait egy másik személynek tulajdonítja, így elidegeníti azt magától. .,3.
Makgióképzés,;, amikor a viselkedés túlzott rejtözködésbe fordul át. Fontos szerepet
játszik a jellem alakulásában. Bizonyos tulajdonságok elhárítási reakcióként válik
állandó személyiségvonássá A.,,Ameg,nem..történtté..teye's: egy cselekvést egy másik
cselekvés érvénytelenit. 51zalációs elhárítás: a gyerekben visszajár egy fantázia,
amelyhez félelmek és szégyenérzet füződik. (). Elfojtás: a gyermek elfelejt szavakat,
gondolatokat, hogy a hozzájuk tartozó kínos feszültségektől megszabaduljon. 7.
Azonosítás: az utánzó beleélés csökkenti a feszültséget s a cselekvési minták és
ítéletek elsajátításával gazdagítja a személyiséget. Az elhárítás sohasem végleges, hisz
a feszültségek kerülő üton visszahatnak a gyermekre. Ennek lehetséges útjai az álom,
illetve a fantázia.

A játék öröme: a gyerek minden élménye lehet játék kiindulási pontja. A játéknál a
manipuláció, maga az elképzelés szerzi az örömöt, nem pedig az, hogy egy vágy vagy
szükséglet kielégüljön. A játéköröm több forrása közül, a még nem begyakorolt
funkciok viselkedési formák feszültségének az öncélú levezetésén van a hangsúly.
Ezzel párosul az "én csinálom" öröme.

AszeLepjatek a játék témája sosem a gyermek önálló produktuma. Az elsajátított
élményt saját szubjektív elemekkel színezi. A kisóvodásokrajellemzö szerepjátékot a
manipuláció tartja össze. A témát a környezethöl átvett cselekvés hordozza. Egy
szerep feltételrendszerhez van kötve.

hmm elsődlegesen az iskolára valő érettség legfontosabb kritériuma az
alkalmazkodó képesség megfelelő szintje. Ez a szint, a követközö összetevökkel
jellemezhető és vizsgálható: l. Helyzetmegértés: a gyermek képes felfogni, hogy egy
új élményt jelent az iskola, amely sok változást rejt magába. 2. Feladattudat: a
gyereknek rá kell hangolódnia, hogy egy tekintélyelvü személy feladatokat fog majd
vele megoldani, illetve megoldatni. 3. Nagyobb kitartás: tudatosabb szabályozást
feltételez. 4. Teljesítmény igénye és az értelmi képesség elvárásának igényével találja
szemben magát a gyerek.

Az iskolára való felkészülés és az iskolába járás segíti a jobb alkalmazkodást,
megerősíti ezeket a fejlödési eredményeket. Közös feladatok megoldása révén, a közös
érdeklődést és társas kapcsolatok kialakításának és megtartásának igényét.

Mérei Ferenc - V. Binét Ágnes: további könyvei