Megmutatjuk, hogy hol és mennyiért kaphatod meg a keresett könyvet.

Egyperces novellák

Az "egyperces" jelző már Örkény István életében közkedvelt kifejezéssé vált, s máig is temérdek szókapcsolatban idézik. Kevés olyan klasszikus írói lelemény akad, amely ennyire beépült volna nyelvünkbe, tudatunkba, mint az egyperces novella, Örkény műfaji találmánya. Humorán, prózatechnikáján, az irodalmi gondolkodást megújító szemléletén olvasónemzedékek sora nőtt fel.Magasfeszültség néhány oldalon, néhány sorban vagy csupán a címadásban. A huszadik század háborús-diktatúrás-forradalmas tapasztalatai, a jelenkor abszurditásai egy-egy villanásba sűrítve. Az írásokban ott az apró darabokra hullt közös ideák groteszk látványa - de megfordítva is: a banalitásokban az élet titokzatos szépsége. Mert Örkényt keserű nevetéssel ez a kérdés foglalkoztatta a leginkább: történelmi méretű kiszolgáltatottságában milyen a mégiscsak pótolhatatlan ember. Az Egyperces novellák kurta mítoszaiban hősök születnek: Janász Jenő, a fronton elesett nótafaragó katona, akinek épp elkezdett szerzeményét senki sem képes befejezni; Wolfné, a nevét elnyerő hivatali rabszolga; Zetelaki, a holta után is játékra kész színész. És persze Varsányiné, aki az elpusztult Budapesten is egérirtást vállal. "„Nagyon szeretem a verseket, hisz a zene is vers, Weöres Sándor versein nőttem fel.” – Érdi Tamás kedves könyveiről mesélt nekünk.Érdi Tamás zongoraművész, Chopin műveinek avatott tolmácsolója, aki a világ szinte minden jelentős koncerttermében játszott már, most épp egy szeptemberi Mozart koncertre készül, a bécsi Musicvereinba, az Újévi Koncertek csodás helyszínére. Látását csecsemőként veszítette el, koraszülöttként inkubátorba került, ahol túl sok oxigént kapott. Tehetsége azonban korán megmutatkozott: ötévesen zongorázott, és kiváló tanárai segítségével már gyerekként nagy koncerttermekben játszott, nemzetközi versenyeket nyert. Tavaly novemberben jelent meg édesanyja, az ismert televíziós szerkesztő, É. Szabó Márta tollából életrajza: Akinek a madarak is Chopint énekelnek című megható és személyes memoárja, melyből megismerhetjük rendkívüli életútját. A könyv megjelenése kapcsán a művészt olvasásról, könyvekről, könyves élményeiről kérdeztük.Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>"

Mutasd tovább

Legközelebbi ingyenes személyes átvételi pont
4 ajánlat
antikvariumpecs
3 000 Ft
tovább a boltba
konyvdiszkont
3 749 Ft
tovább a boltba
lyravac
3 900 Ft
tovább a boltba
lyravac
4 999 Ft
tovább a boltba

Részletek a könyvből

- Megvan az utolsó négy sor!
Egy piszkos papirszeletről felolvasott négy verssort.
- Jaj, milyen leverő! - mondta a szerkesztő. - írd át még egysza', de sokkal derűsebben.
A költő hiába érvelt. Hamarosan letette a hallgatót, és eltávozott.
Egy ideig nem jott senki, a fülke üresen állt. Aztán megjelent egy javakorabeli asszony,
feltűnő kövér termettel, feltűnő nagyságú keblekkel, nagy virágos nyári ruhába öltözötten. Ki
akarta nyitni a fülke ajtaját.
Az ajtó nehezen nyilt. Először nem is akart kinyílni, de aztán hirtelen kivágódott úgy, hogy
valósággal visszalökte az utcára a holgyet. A következő kísérletre az ajtó olyan módon vála-
szolt, hogy az már rűgásnak is beillett. A hölgy hátratántorodott, és nekiesett a postaládának.
Az autóbuszra várakozó utasok odacsoportosultak. Kivált közülük egy aktatáskás, erélyes
fellépésű férfi. Megpróbált benyitni a fülkébe, de olyan ütést kapott az ajtótól, hogy hanyatt
esett a kövezeten. Mind többen és többen gyűltek oda, megjegyzéseket tettek a lülkére, a
postára és a nagy virágos hölgyre. Egyesek tudni vélték, hogy magas feszültségű áram van az
ajtóban, mások szerint a nagy virágos hölgy meg a cinkosa el akarták rabolni a készülékben
lévő énnéket, de idejében leíülelték őket. A fülke egy ideig némán hallgatta oktalan találga-
tásukat, aztán megfordult, és nyugodt léptekkel elindult a Rákóczi úton. A sarkon éppen
pirosat jelzett a lámpa, a íülke megállt és várt.
Az emberek utánanéztek, de nem szóltak semmit; minálunk semmin sem csodálkoznak,
legföljebb azon, ami természetes. Megjött az autóbusz, elvitte az utasokat, a íülke pedig vidá-
man ballagott végig a Rákóczi úton a verőfényes nyári délutánban.
Nézegette a kirakatokat. Elácsorgott a virágüzlet elótt, egyesek látták bemenni egy könyves-
boltba, de lehet, hogy összetévesztették valaki mással. Egy mellékutcai italboltban felhajtott
egy kupica rumot, aztán végigsétált a Duna-parton, és átment a Margitszigetre. Az egykori
kolostor romjainál meglátott egy másik telefonfülkét. Továbbsétált, aztán visszafordult, végül
átment a másik oldalra, és tapintatosan, de kitartóan szemezni kezdett a túlsó fulkével.
Később, amikor már sötétedett, belegázolt egy virágágyba a rózsák közé.
Hogy éjszaka mi történt a romoknál, mi nem, azt nem lehet kideriteni, mert a szigeten rossz a
közvilágítás. De másnap a korai járókelők észrevették, hogy a romok előtti fülke tele van
dobálva vérvörös rózsával, a telefonkészülék pedig egész nap tévesen kapcsolt. A másik
lülkének akkor már hűlt helye volt.
Ö pirkadatkor elhagyta a Szigetet, és átkelt Budára. Fölment a Gellérthegyre, onnan hegyen-
völgyön át a Hár'mashatár-hegy csúcsára kapaszkodott föl, aztán leereszkedett a hegy oldalán,
és nekivágott az országútnak. Soha többé nem látták Budapesten.
*
A városon kívül, a Hűvösvölgy utolsó házain is túl, Nagykovácsi községtől azonban jóval
innen van egy vadvirágos rét. Akkora csak, hogy kifulladás nélkül körbe tudja futni egy kis-
gyerek, s olyan rejtve él a magas törzsű fák közt, mint egy tengerszem. Túl kicsi még ahhoz
is, hogy valaki lekaszálja; ennélfogva nyár közepén már derékmagasságig nó rajta a fű, a gaz
meg a virág. Ez az a hely, ahol a fülke letanyázott.
A kirándulók, akik erre vetődnek vasámaponta, nagyon megőrülnek neki. Kedvük támad
megtréfálni valakit, aki még az igazak álmát alussza, vagy eszükbe jut hazatelefonálni, hogy
tegyék a lábtorlő alá az otthon hagyott kulcsot. Belépnek a fülkébe - mely kissé rézsút dőlt a
puha talajon -, s miközben az ajtón utánuk hajolnak a hosszú szárú vadvirágok, fölveszik a
telefonkagylót.
A készülék azonban nem ad vonalat. Ehelyett négy verssor szólal meg a telefonkagylóban,
olyan halkan, mintha hangfogós hegedűn... A bedobott pénzt a készülék nem adja vissza, de
emiatt még senki sem tett panaszt.
APRÓHIRDETÉS
Örök nosztalgia
,,Joliot Curie téri, ötödik emeleti, kétszobás, alkóvos, beépitett konyhabütorral fölszerelt, Sas-
hegyre néző lakásomat sürgősen, ráfizetéssel is elcserélném Joliot Curie téri, ötödik emeleti,
kétszobás, alkóvos, beépitett konyhabutorral fölszerelt lakásra, a Sas-hegyre néző kilátással."
HíR
Ágyában dohányon borsodbányai lakásán Haris Márton vájár. Miután végigszivta cigarettá-
ját, lámpát oltott, falnak fordult és elaludt.
NÉZZÚNK BIZAKODVA A JÖVÖBE!
Körülbelüli száztíz-száztizenöt év múlva, egy szép nyári napon, soron kívül megkonditják
majd az ország összes harangjait. Sokan rá se hederítenek, pedig az a csengés-bongás nagy
változások himöke lesz!
Addigra Visegrádon újjáépül az egykori királyi palota, sosem látott pompával, óriási ter'mek-
kel, Higgőkertekkel. Az avatási ünnepségen - azt jelzi majd a harangkongás - néhány aggas-
tyánnak könnybe lábad a szeme. Valóban, az lesz az a perc, az a nagy és régen esedékes perc,
amikor véget ér az ezeréves pechszéria.
Visegrád akkor már nem ennek a csöpp kis országnak lesz a székhelye, hanem a Dunai
Magyar Köztársaságnak, melynek négy vagy öt tenger mossa partjait. ,,Dunainak" azért
fogják hívni a köztársaságot, nehogy összekeverjék egy másikkal, az Alsórajnai Magyar
Köztársasággal. Ez utóbbit akkor se magyarok lakják majd, hanem kopott öltözékű, elnyűtt
alsőrajnaiak, akik csak kabalából vették föl a magyar nevet.
Le se lehet irni, milyen jó dolog lesz akkor magyamak lenni! Elég talán annyit mondani,
hogy a ,,magyar" szó - potom száztizenöt év alatt - igévé változik, mely addigra minden éló
nvelvbe felwr'vódik mévhn77á kellemes ielentéstartalnmmal

Hasonló cimű könyvek

Örkény István további könyvei