Megmutatjuk, hogy hol és mennyiért kaphatod meg a keresett könyvet.

Csikóéveink

A Francia história folytatása a Csikóéveink, de valójában önálló regény, mert csak a hely, az idő és a két főszereplő azonos, a cselekmény más és önmagában egész. Pierre-t, az érzékeny és szenvedélyes, ámbár puritánul nevelt francia hugenotta nemesifjút és balkézről való szépséges öccsét, Samsont, apjuk Montpellier-be küldi tanulni. Pierre orvosnak készül, Samson gyógyszerésznek. Egy híres marránus gyógyszerész titokteljes házába kerülnek kosztos diáknak. A délfrancia város mozgalmas és veszélyes tizenhatodik századi világában orgyilkosok és világhíres tudósok jönnek-mennek, vad diáktivornyák és poétikus vagy kísérteties szerelmek dúlnak, orvosnövendékek éjféli temetőkben tanulnak titkon anatómiát és még sok egyebet, buzgó pápisták jámbor bolond eretnekeket égetnek, derék kálvinisták olykor türelmes katolikusok nyakát nyiszálják, egyesült erővel lesve, hogy eszik-e disznóhúst a kétszínű marránus... Sok szórakoztató és rémisztő kaland közepette folyik tovább az áldatlan testvérharc a közelgő Szent Bertalan-éj előrevetülő árnyékában. A 13 rész: 1977: Francia história (Fortune de France) 1979: Csikóéveink (En nos vertes années) 1980: Jó városunk, Párizs (Paris ma bonne ville) 1982: Íme, a király! (Le prince que voilà) 1983: Szenvedélyes szeretet (La violente amour) 1985: A pirkadat (La Pique du jour) 1991: Libben a szoknya (La volte des vertugadins) 1993: A gyermekkirály (L’Enfant-Roi) 1995: Az élet rózsái (Les Roses de la vie) 1997: Liliom és bíbor (Le Lys et la Pourpre) 1999: Veszedelem és dicsőség (La Gloire et les Périls) 2001: Ármány és cselszövés (Complots et Cabales) 2003: Pallos és szerelem (Le glaive et les amours)

Mutasd tovább

Legközelebbi ingyenes személyes átvételi pont
1 ajánlat
bedo
650 Ft
tovább a boltba

Részletek a könyvből


Rondelet szeme könnybe lábadt.

- Grandissime52 - bólintott. - S annál is nagyobb, mivel kinyomattam e tettemet, félénkebb
orvosok okulására. Haj, Siorac! Micsoda felháborodás támadt ellenem urbi et orbi,53 s arról a bizo-
nyos oldalról, sejtheti melyikről, úgy záporozott rám ádáz gúnyirat s paszkvillus, mint a jéges'i, sőt
mind a mai napig tart ez az özön. Elmondtak s elmondanak mindennek: pogánynak, töröknek,
szentségtörőnek... De mint vélekedsz te, fiam, Siorac? — Jó amit tettem, vagy rossz? Szólj, s ne félj,
hogy meg találsz bántani, szólj szíved szerint, igazán! De ne érd be puszta nemmel vagy igennel.
Hozd elő indokaidat, sorakoztasd fel valamennyit.

- Kancellárius úr, máris kész a válaszom - kiáltottam. - Jól tette, amit tett, éspedig két okból.
Először: mivel a boncolás által ama különös és ismeretlen baj miértjét s okát igyekezett megtudni,
mely első fia után a másodikat is elvitte, hogy, ha lehet, megóvja tőle harmadik fiát.

- Fájdalom, nem sikerült. Ö is meghalt.

- De kegyelmed legalább megpróbálta őt megmenteni, igyekezvén megismerni a baj okát.
Másodszor: azért hozta nyilvánosságra a boncolás tényét, melyre háza rejtekében kerített sort, hogy
megmutassa: bármi kínos volt is e cselekedet, szükséges volt. Egyszóval: nagy kockázatot vállalva,
becsületét s jó hírnevét nem szánva szállt harcba a pápisták esztelen tilalmaival.

- Kitűnő - örvendezett Rondelet. - Kitűnően gondolkodott, okoskodott, argumentált!
Fogacer, jó orvost faragunk majd e périgord-i másodszülöttböl.

- Én is úgy hiszem - felelte komolyan Fogacer.

- Ámde folytassuk - dörzsölgette a kezét Rondelet. - Még egy-két kérdés, Siorac. Ki alapítot-
ta a montpellier-i anatómiai tanszéket s mikor?

- A kancellárius úr maga, valamint Schyron, Saporta és Bocaud doktorok 1556-ban.

- Ki volt protestáns ezen orvosdoktorok közül?

- Valamennyien, a kancellárius urat sem kivéve.

- S lát-e valaminő kapcsolatot e theatrum anatomicum megalapítása s ama tény között, hogy
mindannyian protestáns hitűek voltunk?

- Hogyne - vágtam rá lelkesen. - Mivel a szóban forgó doktorok régóta gyakorolták a gondo-
latszabadságot, magasan fölötte álltak a papi és világi közgondolkodás balítéleteinek.

- Bene, bene.

S Rondelet megint összedörzsölte két kezét, feleleteim fölötti nagy örömében, mert csak-
ugyan úgy szeretett máris, mintha édes fia lettem volna. S hasonlóképp éreztem irányában én is,
nagy jósága, bölcsessége és emberszeretete miatt.

- En magam nem ihatom, Fogacer - mondta Rondelet -, beleim tartós gyengélkedése miatt,
de mielőtt folytatnák, kérem, töltsön egy pohár muskotályt ez ifjú lévitának, és igyon kegyelmed is.

- Szívből köszönöm - felelte Fogacer. - Rekkenő a hőség, majd elepedek a szomjúságtól.

Mint valami nagyra nőtt, fekete bogár, elszökdécselt hosszú lábán egy asztalhoz, melyet
nyilván jól ismert, színültig töltött két poharat az ott található flaskából, odahozta nekem az egyiket,

s nekiállt a másikat lassan, de egyfolytában kiinni.

- Nem rossz bor - forgatta meg a nyelvén az első kortyot, mielőtt lenyelte.

Rondelet örült a mi örömünknek, ha maga meg volt is fosztva tőle, s mosolyogva felelte:

- Vőm, Assas doktor, kinek igen csinos szőlőbirtoka va.n Frontignan környékén, évente két
akó bort küld nekem. De töltsön újra, Fogacer, kérem, töltsön újra. Ne dédelgesse száraz torokkal e
muskotály emlékét...

Fogacer nem kérette magát.

- Ezer köszönet - mondta, és nekem is tölteni akart, én azonban elhárítottam. Tiszta fejjel
akartam a vizsga folytatását kiállni.

Fogacer magasra emelte poharát, s ünnepélyesen mondta:

" Nagyon nagy.

53 Mindenütt, körös—körül (szó szerint: a városban és a világon! .

, 82 ,

- Ad maximam gloriam domini de assassü et venerandi cancellar'ii nostrae collegiae regis.SA

- Ámen - felelte Rondelet.

S úgy, álltában, végeérhetetlen lábát jól megvetve, Fogacer lassan lecsurgatta torkán a drága,
bársonyos italt.

- Kancellárius uram - szólt, s a szeme gyanúsan csillogott, úgy, mintha a bomak nem kis ré-
sze lenne benne -, lévén a római katolikus egyház egyetlen - ámbár méltatlan s csekély hitű - képvi-
selője e hajlékban, szeretném arra emlékeztetni a két jelen léxö hugenottát, hogy szentatyánk, VIII.
Bonifác már 1300-ban engedélyezte a boncolást egynémely római s bolognai orvosoknak.

- Ab uno non disce omnes55 - Rondelet oly mozdulatot tett jobbjával, mintha egy légyrajt
akarna elhessenteni. - Mit számít egyetlen pápa jóakarata, ha két és fél évszázad múltán még mindig
papok légiöja gyötör bennünket? Kellőképpen felüdült, Siorac? Folytathatjuk?

- Állok szolgálatára, kancellárius úr.

- Fogacer, odakölcsönözte-e a mi kedves Sioracunknak az én Methodus-omröl készült jegy-
zeteit?

- Oda, s ámbár alig néhány napja van itt, máris szorgalmasan áttanulmányozta a De morbo
italicó-t.

- Kegyelmes ég! - nevetett Rondelet. - E deli legény kellően óvatos, s tudatában van a ve-
szélynek, aminek magát kiteszi, mikor mindenfelé elhinti magvait. Meg ne sérödjék, Siorac! Nem
kárhoztatom én. Ez csak amolyan atyai tréfa.

- Úgy is fogadom, urunk és mesterünk.

- Tehát folytassuk s lássuk: mi hasznát vette az én De morbo italicó-mnak? Hideg és száraz
kór-e az olasz betegség, Siorac?

- Nem, kancellárius úr. Ez súlyos tévedés, Montan doktor tévedése. Épp ellenkez'ileg: az
olasz betegség meleg és nedves kör.

- Bene, bene. S vajon Saturnus, Mars és Venus együttállásáböl ered-e, mint egyes orvosdok-
torok állítják?

- Nem. Ez képtelen s alaptalan csillagászati babona.

- Lélegzés útján szerezhető-e be a kór?

- Nem, hanem nemi érintkezés által. A megfertőzött csakis valamely nedvvel fem'izhet meg
mást, mely teste bizonyos részéből jut amazéba. Mindazonáltal fertőzött fehérnemű is terjesztheti a
kórt.

- Hogyan lehet felismerni?

- Coitus után kelések, gennytüszők avagy pattanások támadnak a herezacskón, homlokon
avagy a fej más részein.

- S hogyan kell az olasz betegség ellen védekezni, ha az a gyanúnk támad, hogy ferözött
személlyel paráználkodtunk?

- Purgáltassuk magunkat s vágassunk eret.

- Mi a baj gyógyításának alapelve?

- Mivel jóllakás útján keletkezik, elsőbben is ürítéssel - beöntéssel, hashajtás avagy érvágás
útján - gyógyítható.

Itt úgy vettem észre a szemem sarkából, hogy Fogacer felvonja szemöldökét s elfintorodik.

- Secundo?

- A kelésre szublimátot s higanyt kell tenni, azonkívül aloépirulákat, mivel az aloé szárít, s
ezáltal gyógyítja a bajt.

- Helyes-e keneteket használni?

- Helyes, nagytekintetű mester, mert így a baj a bőr pórusain át távozik, úgy értem, a mi em-
beri bőrünk nyílásain át. Miért is e keneteket emyesztő, ritkító és vonzó hatásúvá kell tenni.

- Miből készülnek a kenetek?

- Disznózsírböl és higanyból.

- Sanche mester ezzel szemben tyúkzsírt tesz a maga készítette pirulákba disznözsír helyett -
mondta Fogacer.

Robert Merle további könyvei