Megmutatjuk, hogy hol és mennyiért kaphatod meg a keresett könyvet.

Magyar irodalomtörténet

Irodalomtudósaink közt kevés a művészember. Szerb Antal az. Ért az árnyalatoknak azon a nyelvén, amely nélkül a halhatatlanok minden írása (akárhogy tudjuk a rájuk vonatkozó irodalmat, pletykákat, évszámokat) zavaros abrakadabra, melyre szegény tudósunk még zavarosabb madárnyelvvel felel... Szerb Antal elsősorban azzal emelkedik... az irodalomtörténészek fölé, hogy több köze van az írókhoz és művekhez, mint nekik. Még ha kevésbé ismeri is egyiket-másikat, betalál szivük belsőbb köreibe, van érzékszerve hozzájuk, nem a hivők tiszteletteljes vakságával nézi őket, hanem ahogy egyik asszony mustrálja a másik asszonyt öltözködése, kozmetikája és táncoló izmai kinyilatkoztatásában. Irodalomtörténetében kevesebb a tisztelet, de több az intim hozzáértés... Nagy újsága Szerb Antal irodalomtörténetének az is, hogy olyan ember írta, aki... távcsövét szabadon forgathatja az európai égboltozaton, s végig is járatta, mielőtt a mi csillagainknál megállapodott... Az ember minden ítéletében érzi egy nagyobb ismeretkör közelségét, s nemcsak ítéletében, hanem abban is, ahogy a magyar írók törekvéseit nézi... Emberien élő, emberien átélt humánus stílus által szerette volna a magyar irodalmat emberi szívekhez közel hozni. Ez, amennyiben a szívek elfogulatlanok, eléggé sikerült is neki, s éppen a stílusa révén, amely könyvének az alázata és előkelősége egyszersmind...Megírt egy irodalomtörténetet, amelyet úgy olvas végig az ember, mintha regény volna a kezében...

Mutasd tovább

Legközelebbi ingyenes személyes átvételi pont
2 ajánlat
lyravac
900 Ft
tovább a boltba
konyvlabirintus
3 000 Ft
tovább a boltba

Részletek a könyvből

töttségeket kereső lelke, melyet a vallás nem vigasztal, végre is
ebben állapodik meg. Aki a hazáját tetterósen szereti, teljesíti
emberi kötelességét a földön.

Kölcsey ezt az ethikai hazaszeretetet elsősorban prőzai írá—
saiban fejezte ki és mint országgyűlési követ, szónoklataibán
terjesztette. Mohácsról szőló emlékbeszédében ebbe az ethikai
láncolatba kapcsolta bele a magyar multat. Ajátékszín, a ma—
gyar nyelv, a lengyelek ügyében mondott beszédében gyako r—
láti kérdésekre vonatkoztatta erkölcsi posztulátumát és végle—
gesen Parainesisében, ebben az erkölcsi végrendeletben fo—
galmazta meg.

Formái szempontból prózai írásai és a bennük tartalmazott
eszmevilág római köntösben jelennek meg. Kölcsey maga
mondja, hogy a latín klasszikusok iskolái olvasása oltotta elő—
ször lelkébe a hazaszeretetet. A klasszikusok, különösen Cicero
és Plutarchos tanították meg a sztoikus magatartás férfias nagy
gesztusaira, melyek mögé éppen érzékeny lelkek oly szívesen
húzódtak meg, mint Rousseau és á girondisták. A római irod a—
lomhoz hasonlítja tanulmányaiban a magyar irodalmat, amely
épúgy, mint a római, külföldi minták hatása alatt termékenyül
meg. A latín próza lebegett elérhetetlen mintaként szeme
előtt, amikor a maga márványos mondatait faragta, melyeket
mély zengzetességben azóta sem ért utől senki. Az empire
stílusideál, melyet Kazinczy honosított meg, őbenne éri el le g—
teljesebb kifejlődését.

A sarjadzó magyar irodalom Kölcseyig csak az elismerés és
á hálálkodás hangjait ismerte, mint fogadtatást. Mindenki, aki
írt, úttöró volt és áldozatos lélek, — írásának hogyanjá mindegy
volt az egész szempontjából, csak az volt a fontos, hogy ma—
gyarul írt. De amikor Kölcsey fellépett, a magyar irodalom két—
ségbevonhatatlanul megvolt már és haladt a maga útján. A
termelés roppantul megnövekedett és ideje volt már, hogy
energikus szelekcióval elválasszák áz értékeset az értéktelentől
és rendszert hozzanak a khaoszba. Erre a szerepre vállalkozott
Kölcsey, amikor Kis Jánosról, Csokonairól és Berzsenyiről írt
bírálataival megindította a magyar kritikát.

A kor még nem érett meg a kritika elviselésére. Csokonai—
bírálata rengeteg ellenséget szerzett Kölcseynek, Berzsenyi—
bírálatával pedig magára vonta a költő engesztelhetetlen ha—
ragját és melankóliába döntötte az érzékeny őriást. Berzsenyi
soha meg nem békélt ellenfelével és csak a halottől kérhetett
emlékbeszédében Kölcsey bocsánatot: ,,Árnyéká áz elköltö—
zöttnek, sírod felett leng az engesztelő szózat".

Kölcseyben a kritika szelleme általános kritikai beállítottság
következménye volt; nemcsak az irodalmi műveket bírálgattá
kesernyés igazság—szeretettel, hanem a magyar élet egészét,
magát a magyarságot is. Nem lehet nagyobb ellentétet elké p—
zelni, mint ami a kortársak, pl.a két Kisfaludy gondolkozásné !—
kuli rajongása és Kölcsey fanyar méregetése és elcsuggedése
között van. Körner Zrinyi—drámájáról írt bírálatában elméletileg
kifejti, hogy még nem feltétlenül örök értékű alkotás az, amely
a magyarokat vitézeknek mutatja be. Kikel a magyarság külső
megnyilvánulásai ellen, amelyeket sokan oly fontosaknak ta r—
tanak, de amelyek szerinte a magyart elszigetelik, Eurőpátől
távolivá teszik: a Mondolatra írt Feleletben csaknem bántóan
gúnyolja a cigányzenét, a Vadászlákban a magyar vidéki élet
hangosságát és diszkréciőhiányát, Országgyűlési Náplójábán a
manvnr nnlitillllcnk cnlmt hpc7ólő llm/pcpt rcplpkvő öntptc7pl—

Hasonló cimű könyvek

Szerb Antal további könyvei