Megmutatjuk, hogy hol és mennyiért kaphatod meg a keresett könyvet.

Hogyan írjunk szakdolgozatot? 

Katalóguscédulák, jegyzetek, bibliográfiák. Ezekről az embereknek általában könyvtárak ásító unalma és reményvesztetten átvirrasztott éjszakák jutnak eszébe. Umberto Eco, A rózsa neve megjelenése óta már nálunk is közismert író jelen könyvében arra tesz kísérletet, hogy bebizonyítsa, talán nincs is ennél izgalmasabb dolog a világon. Arra tanít meg, amire a legtöbb egyetem sajnos nem: hogyan kell tudományos kutatást folytatni (aminek eredménye éppenséggel szakdolgozat is lehet). Teszi ezt fergeteges humorral, egy tudománnyal eltöltött élet rengeteg tapasztalatával és a középkori kommentátorok rendszerességével. Minden megtudható a szóban forgó kérdésekről: a helyes témaválasztás, a bibliográfiák összeállítása, a cédulák típusai, stiláris fogások, sőt még gépelési szabályok is. Mindez remek stílusban előadva. Eco könyve pazar mű a maga sajátos műfajában: aki ettől sem kap kedvet a tudományhoz, magára vessen!

Mutasd tovább

Legközelebbi ingyenes személyes átvételi pont
elfogyott

Részletek a könyvből

sok változatot tesz lehetővé. Én a szakdolgozat ,,titkos" címéről beszélek, amely később
a'ltalában alcímként jelenik meg. Lehet, hogy egy szakdolgozatnak az a ,,nyilvános" címe,
hogy A Togliatti elleni merénylet és a rádió. Az alcím (és a valódi téma) azonban a
következő: T artalomelemzés, amely azt vizsgálja, hog/an használták ki Gino Bartalinak a
Tour de France-on aratott győzelmét arra, hogy eltereljék a közvélemény figyelmét a
kialakulóban lévő politikai helyzetről. Vagyis miuta'n meghatározták a témát, úgy döntenek,
hogy csak egy speciális részletét vizsgaljak. A részlet megfogalmazása is kérdéses: tényleg
olyan sajátos módon használta fel a rádió Gino Bartali győzelmét, amelyből arra
következtethetünk, hogy előre eltervezték, hogyan fog'ák elvonni a közönség figyelmét a
Togliatti elleni merényletről? S vajon a terv kideríthető-e a rádió híreinek elemzéséből? így
(kérdéssé alakítva) valik ,,a cím" a munkaterv meghatározó részévé.

Miután ezt a kérdést kidolgoztam, azonnal meg kell határoznom a munka lépéseit,
összhangban a tartalomjegyzék egyes részeivel. Pl. :

l. A témával kapcsolatos szakirodalom

2. Az esemény

3. A rádió hírei

4. A hírek mennyiségének és időbeli megoszlásának elemzése

5. A hírek tártalomelemzése

6. Következtetések

Avagy felvázolhatjuk a következő tárgyalási mődot:

]. Az esemény. a különböző információforrások összefoglalása

2. A rádió hírei á ma'énylet és Bartali győzelmének időpontja között

3. A rádió hírei á Bártáli győzelmét követő három napon

4. A két hírsorozat mennyiségi összehasonlítása

5. A két hírsorozat tartalmának összehasonlító elemzése

6. Társadalompolitikai értékelés

Mint már mondtuk, jó, ha a tartalomjegyzék ennél sokkal részletesebb. Ha akarja'k,
vonalazzanak meg tollal egy nagy papírlapot, azután ceruzával írják be a cimeket, hogy

67
később kiiadírozhassak és mással helyettesíthessék, így ellenőrizhetik az átalakulás
különböző fázisait.

A tartalomjegyzék-hipotézis felvázolásának ma'sik módja a fa diagram:

A merénylettől a győzelemig A győzelem után

Ez lehetővé teszi, hogy különböző elágazisokat ábrázoljunk Mindent összevetve, a
tartalomjegym'k-hipotézisnek a következő dolgokat kell tartalmaznia:

1. Az seményleírása

2. A rádió hírei

3. stb,

1. A probléna helye

2. Előzetes kutatások

3. A mi feltevésünk

4. A rendelkezésünkre álló adatok

5. Ezek elemzése

6. A hipotézis bemutatása

7. Következtetések és utalások a további munkára

A munkaterv elkészítésének harmadik lépése a bevezetés vázlata. Ez nem más, mint a
tartalomjegyzék elemző kommentárja: ,,Megírásakor azt a célt tűzzük magunk elé, hogy
bemutassuk a szakdolgozatot. Az előzetes kutatások során sok kérdés nyitva maradt, és az
ösgegyíijtött adatok még nem elegendőek. Az első fejezetben megpro'báljuk va'zolni a
helyzetet, a másodikban felvetjük a problémát. A konklúziőkon ezt és ezt próbáljuk meg
bizonyítani. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy bizonyos, ilye-l és ilyen megszorításokat tettünk,
és e megszorításokon belül a következő módszert fogjuk követni... És a többi."

Ennek a fiktív bevezetőnek (azé-'t fiktív, mert a szakdolgozat befejezéséig még
számtalanszor át fo.á.k dolgozni) az a szerepe, hogy lehetővé tegye gondolataink egy
vezérfonal mentén történő rögzítését, amely nem változik, csak ha a tartalomjegyzéket
szándékosan módosítjuk. így mindig ellenőrizhetik kitérőiket és azok indítékát. A bevezető
arra is szolgál, hogy közöljék a témavezetővel, mit is akarnak csinálni. Legfőképpen pedig
arra, hogy kiderítsék, rendezték-e már a gondolataikat. Vegyék számításba, hogy az olasz diák
általában úgy jön ki a középiskolából, hogy tud írni, mivel ott rengeteg olasz nyelvű
fogalmazást írattak vele. Utána eltölt négy, öt, hat évet az egyetemen, ahol senki nem kivanja
tőle, hogy írjon, s amikor eljön a szakdolgozatira's ideje, már teljesen kijött a gyakorlatból. 5

Ez nagy megrázkódtatás, ezért nem szabad az írást a dolgomt megfogalmanísának
pillanatáig halogatni. Már az elején próbálgatni kell, éppen erre való a munkahipotézis
megírása.

Vigyázzanak, mert amíg nem tudjak megírni a tartalomjegyzéket és a bevezetőt, addig nem
tekinthetik igazának magukénak a szakdolgozatot. Amíg nem írják meg a bevezetőt, nem
tudják pontosan, hogyan is kezdjék. Pedig ha mar van elképzelésük arról, hogyan kezdjék el a
dolgozatot, akkor már legalábbis ,,sejtik", hova fognak eljutni. Éppen ennek a sejtésnek az
alapján kell megírni a bevezetőt, mintha a kész mű ismertetése volna. Ne féljenek attól, hogy
túlságosan előre szaladnak. Arra mindig van idő, hogy visszavonuljanak.

Ezen a ponton tehát nyilvánvaló, hogy a dolgozat kialakulása közben a bevezetőt és a
tartalomjegyzéket állandóan át kell irni. Ez így is lesz. A tartalomjegyzék és a bevezető végső
va'ltozata (amely majd a gépelt példányon megjelenik) egészen más lesz, mint a kezdeti. Ez
így van rendjén. Ha nem így volna, az azt jelentené, hogy a kutatás egész ideje alatt nem
született új gondolat. S bármennyire igyekeztek is, fölösleges volt szakdolgozatot írniuk.

* Más a lielyzst olyan orszápkban, mint az Egyesült Államok, ahol a diak szóbeli vizsgák helyett dolgozatokat, esszéket
vagy 10-10 oldalas kis ,,szsmina'iinmi dolgozatokat" ir minden tárgyból, amelyet felvett. Ez nagyon hasznos módszer, s
helyenként inar nalunk is alkalmazzak (mivel a szabalyzat egyáltalán nem zaija ki, és a lsxika'lis tudast igénylő szóbeli vizsga
csak egyike azoknak )! módszereknek, amelyek segítségével a tanár lemérheti a diák felkészültséget).

68

Mi a különbség a bevezető első és utolsó változata között? Az a tény, hogy az utolsót
óvatosabban írják meg, és sokkal kevesebbet igérnek benne. A végleges bevezetőnek az a
célja, hogy segítsen az olvasónak a szakdolgozat mélyére hatolni, de jaj annak, aki olyat ígér,
amit később nem tud teljesíteni. A jó végleges bevezetésnek az a célja, hogy az olvasó akár
meg is elégedhessék vele, mindent megértsen belőle, és akár el se kelljen olvasnia a többit. Ez
paradoxonodé egy nyomtatott könyv jó bevezetője jó irányba tereli a bíráló gondolatait, és
hatására úgy szól majd a könyvről, ahogy a szerző szerette volna. De mi van akkor, ha a
témavezető (vagy valaki más) elolvassa a szakdolgomtot és rájön, hogy a bevezetésben olyan
dolgokat helyeztek kiláta'sba, amelyeket azután nem valósítottak meg? Ezért kell nagyon

Hasonló cimű könyvek

Umberto Eco további könyvei