Hallotta Petőfi Sándort a Pilvaxban szónokolni. Ott volt március 15-én a Landerer és Heckenast nyomda előtt. Együtt kiáltotta a tömeggel a Múzeum kertben: Esküszünk! Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk! Szabadcsapatot szervezett, honvédtiszt lett, megtanulta rezzenéstelen arccal elviselni, ha ágyúgolyók röpködnek a feje felett. Lehorgasztott fejjel, szemlesütve ballagott Világos felé. Aztán besorozták osztrák katonának. Vajda János húsz évig hallgatott. A kiegyezés után, békeidőben, emlékiratot ír, a hajdani honvéd a régmúltra emlékezik. Reménykedik: hátha kíváncsi még valaki e mostani langyos rabságban azokra az időkre, amikor egy nemzet érezte úgy - érdemes fegyvert fogni a szabadságért. 1848. 1868. 1998. Jelen? Múlt? Jövő?
Írd be a könyv címét vagy szerzőjét a keresőmezőbe, és nem csak saját adatbázisunkban, hanem számos további könyvesbolt és antikvárium kínálatában azonnal megkeressük neked!