Nyirő József könyvei

Az őstermészet romlatlan emberének történetét átszövi és gyönyörűen kihímezi Nyirő József prózájában is költői nyelve, gyönyörű és folyamatos mesélőkészsége. Hol édes, hol keserű humora a legtragikusabb helyzeteket is emberien sokszínűvé és mélyen a lélekbe gyökerező igazzá teszi. A székely nép lelkének ezerféle megnyilvánulása és hangulata egymást követi Uz Bence havasi életének során, melynél igazabban és többféle színben még senki sem rajzolta meg a székely népet. A nemrégen megjelent kö... 

Hargithay József papnövendék már a regény első lapjain megrázó vallomást tesz, miszerint nem a várható anyagi előnyökért akar pap lenni, hanem értük, a mezítlábasokért, rongyosokért, a föld barmaiért, akik reménységükben minden karácsonykor szájuk leheletével melengetik Jézuska lábait, és elalszanak a templomban, mert végre egy kis pihenéshez jutottak. Azon túl, hogy a kedves Olvasóban mindjárt...

Ellentmondásos időkben, 1943-ban jelenik meg Nyirő József Az elszántak című novelláskötete. Az újságíró, publicista szerző kitörő örömmel ünnepli Észak-Erdély Magyarországhoz való visszatérését, a művész, a szépíró viszont mind nagyobb aggodalommal figyeli a háború veszedelmét. Ebben az ugyancsak sajátos helyzetben novellái két érzelmi véglet között hullámzanak, egymás után kerül ki tolla alól a...

...az eleven élettel nyüzsgő, csodálatos titkokkal telített székely havasról mesél szebbnél szebb, izgalmasnál izgalmasabb történeteket ez az új könyv, melynek címe: Havasok könyve. Megszületett a székely dzsungel-könyv. A mi madaraink énekelnek benne...

Íme, a magyar novellairodalom egyik legszebb, legmegrázóbb, katartikus jelenete Nyirő József tollából. Elárulhatjuk: a Kopjavák sem szűkölködik ehhez hasonló jelentekben. Nyirő ebben az életművében is kiemelkedő jelentőségű, olvasmányként pedig lebilincselő kötetétben ugyan a székely temető kopjafáit faggatja letűnt korok...

Két ember áll a küzdőtéren, két sokra hivatott férfiú. A sors szeszélye folytán egymás ellenfeleivé válnak, ám személyes összecsapásra mégsem kerül sor közöttük, hiszen a társadalmi ranglétra más-más grádicsán állnak. Egyikük egy hatalmas birodalom teljhatalmú ura, másikuk mindössze egy tartomány kis birtoka fölött rendelkezhet. Kegyelmi pillanataikban mindketten érzik, hogy a másik jót akar, de a...

Zordonabbul és mégis megbékéltebben, megrázóbban és megnyugtatóbban még nem rajzolta meg soha senki a magyar kisebbségi élet sorsát, mint Nyirő József Az én népemben. A regényben két világ feszül szembe egymással a két háború közötti Székelyföldön: a román jegyzők, csendőrök, szolgabírók és pópák uralma, amely mohón igyekszik elorozni mindent a székelyektől, ám a mélységekben ott munkál az...

Én, testvér, elüsmerem, hogy nagyot vétettem ellened, mikor a te ártatlan kölykeidet megtapodtam. Hát azt nem kellett volna!... De hát haragudtam a borjú miatt. Az ember gyarló no! Eleget bántam azután, de ezzel nem támaszthatom fel szegényeket. Ezt neked is bé kell látnod! - mondja Rab Péter szívszorító monológjában a havason a mellette fekvő, őt magát is halálosan megsebző, elpusztult farkasnak.

„A katonák feszült figyelemmel várnak. Semmi parancs! Az alezredes mozdulatlanul ül a lován, és rezzenés nélkül nézi a hóba süppedt falut. Szándékosan húzza az időt, míg a katonák felocsúdnak, halántékuk lüktetése megszűnik, és a csattogó hidegben elhal szívükben az irgalom. Ehhez idő kell. Fehérek lesznek a jégtől, zúzmarától, a fokozódó hideg sanyargatja őket, de bensőleg még nem készültek...

Az élet halhatatlanságára utaló faluregény a munka, a családiasság, az összetartás eposza. A regény a székely falu idilli képét rajzolja meg, a csavaros eszű és mindig tréfálkozó Bojzás Küs Dani és Péter Anikó szerelmének hátteréül. Dani „jókedvű, mókás, furfangos, tréfacsináló kolontos”, igazi Uz Bence-féle góbé...

Gyökeres költészetének tömör gyűjteménye ma teljes megadásra kényszerít: a székely népkincs az irodalom művészi magasságába először Nyírő József által emelkedett. Az erdélyi irodalom legmélyebb barázdáit - székely ekével - ő szántotta. A múlt szóba vermelt titkait a legkomolyabb áhítattal ő keresi...

A regény szereplői az életből vett, hús-vér alakok. Az egyik németországi menekülttáborban valóban élt egy egészen kivételes képességekkel megáldott magyar, aki bizonyos dolgokat meg tudott érezni, ahogyan ő mondta: látni.

Nyirő Józsefet és feleségét a második világháború végén, 1944-45 telén az orosz csapatok elől menekülő magyar parlament tagjaival előbb Ausztriába, majd Németországba és végül Spanyolországba sodorta a háború szele. Íme, az emberek! című, 1951-ben közreadott regényében menekülésének történetét és a menekülttábor életét írta meg, megrázó szavakkal festve le a hontalanoknak azt a seregét, amely vajmi...

Bizonyára nincs olyan magyar ember a világon, még a legmegveszekedettebb kozmopolita nézeteket vallók között sem, akiben legalább egyszer életében ne merült volna fel a kérdés: hogyan veszíthettük el Erdélyt? Mert az nem kérdés, hogy nem is annyira elvették tőlünk, mint inkább elveszítettük. Elveszítettük, mint egy pénztárcát, miközben részeg fővel hazafelé tántorogtunk a Monarchiához címzett...

Az Arénába űzve az Isten igájában mellett még 14 családi történetet és önéletrajzi vallomást tartalmaz.

A könyv szerzője az erdélyi sajátságok és a külön erdélyi út túlzott hangsúlyozásával szemben a Kárpát-medence egysége mellett érvel, vallja, hogy Erdély ezer esztendőn át Magyarország szerves része volt. Ez így volt jól. És ma is így kellene legyen. Egyértelmű, hogy a székely író szívéhez az egységes Kárpát-medence...

Nyirő József a novellaműfaj igazi mestere: néhány szóval meg tudja teremteni a történet hangulatát, sűrű atmoszféráját, pár ecsetvonással életre képes kelteni egy-egy emberi egyéniséget, a rövid cselekménysornak írásaiban mindig drámai kifejlete van. Az elbeszélések között gyakori...