Friedrich Nietzsche A hatalom akarása

be, vagy ha nagyon hosszú ideig vagyunk bizonyos szín hatásának kitéve, mint például rabok
a börtönben vagy tébolyultak). így például a rovarok is másként reagálnak különféle színekre:
vannak, amelyek kedvelik őket, például a hangyák.

506

Először is a képek — megmagyarázni, miképp keletkeznek a képek a szellemben. Majd a
képekre alkalmazott szavak. Majd fogalmak, amelyek csak akkor lehetségesek, ha szavak már
vannak — vagyis sok kép összefoglalása valami nem szemléletesben, hanem hallhatóban (szó).
Az a kis emóció, amely a ,,szóval" létrejön, tehát hasonló képek szemléleténél, amelyek
helyett Egy szó áll — tehát e gyönge emóció a közös, a fogalom alapja. Az az alapvető tény,
hogy gyönge érzelmeket egyenlőnek tételezünk és azonosként fogunk föl. Tehát
összecserélünk egymáshoz két egész közeli érzetet, ezen érzetek konstatálásában — ám ki
konstatál? Az őseredeti a hit, már minden érzéklet-benyomásban: egyfajta igent mondás az
első értelmi tevékenység! Kezdetben volt az ,,igaznak tartás"! Kiderítendl tehát: hogyan
keletkezett az ,,igaznak tartás"? Mi rejlik az ,,igaz" érzéklet mögött?

507

Az értékbecslés, hogy ,,azt hiszem, valami így és így van", mint az ,,igazság" lényege. Az
értékbecslésben fennmaradási és fejlődési feltételek fejeződnek ki. Minden megismerő
szervünk és árzékünk csak a fennmaradási és fejlődési feltételekkel összefüggésben
fejlődött. Az észbe, kategóriáiba, a dialektikába, tehát a logikai értékbecslésbe vetett bizalom
csupán ezek tapasztalat által igazolt hasznosságát bizonyítja az élet szempontjából, nem pedig
,,igazságukat".

Minden élőnek és életének előfeltétele, hogy bizonyos mennyiségű hitnek élnie kell benne,
hogy megítélhető legyen, és hogy egyetlen lényeges értékben sem kételkedik. Tehát az a
szükségszerű, hogy valamit igaznak kell tartani — s nem az a szükségszerű, hogy valami igaz
legyen.

,,A való és a látszólagos világ" — ezt az ellentétet értékviszonyokra vezetem vissza. A mi
fennmaradási feltételeinket a lét predikátumaiként vetítettük ki. Hitünkben szilárdnak kell
lennünk, ha gyarapodni akarunk, ezért döntöttünk úgy, hogy a ,,való" világ nem változik s
nem alakul, hanem létezik.

[ é ) Az ész és a lngika keletkezése]

508

Eredetileg a képzetek káosza. Az egymást megn'irő képzetek fönnmaradtak, a legnagyobb
részük megsemmisült — és megsemmisül.

509

A vágyak földi királysága, amelyből a logika elősarjadt: a háttérben csordaösztön. Az
azonos esetek elfogadása ,,azonos lelket" tételez föl.A kölcsönös megértés és uralom céljából.

5 10

A logika keletkezéséhez. Az egyenlősítés, az azonosnak látás elemi hajlamát módosítja,
mérsékli a haszon és a kár, a siker: alkalmazkodás alakul ki, alacsonyabb fokozat, amelyen e
hajlam kielégülhet az élet tagadása és veszélyeztetése nélkül.E folyamat teljeséggel megfelel
annak a külső, mechanikus folyamatnak (amely szimbóluma), hogy a plazma állandóan
idomul valamihez, egyenlősül valamivel, ennek formáiba és soraiba rendeződve.

5 1 1

Egyenlőség és hasonlóság.

l. A durvább szerv számos látszólagos egyenőséget lát;

2. a szellem akarja az egyenlőséget, vagyis egy érzéki benyomást egy már meglévő
sorozatba besorolni: éppen úgy, ahogyan a test a szervetlen anyagot asszimilálja.

A lngika megértéséhez:

az egyenlőség akarása a hatalom akarása.

— az a hit, hogy valami így és így van (az ítélet lényege) bizonyos akarat következménye: a
lehető legtöbb dolognak egyenlőnek kell lennie.

5 12

A logika a következő feltételhez kötött: feltéve, ha vannak azanas esetek. E feltételnek
valójában először a képzeletben kell teljesülnie, hogy logikailag elgondolható és zárt legyen.
Vagyis: a lngíkai igazság vágya csak azután teljesülhet, miután végrehajtottuk minden
történés elemi meghamisítását. Ebből következik, hogy itt olyan ösztön munkál, amely kétféle
eszköz is lehet: egy szempont meghamisításának, majd kielégítésének eszköze: a logika nem
igazságvágyból származik.

5 13

A föltaláló erő, amely a kategóriákat kiagyalta, egy szükséglet szolgálatában rrűködött, a
biztonság, a gyors érthetőség szolgálatában, a jelek és hangok, szóval a rövidítés eszközei
alapján: — a ,,szubsztancia", ,,szubjektum", ,,objektum", ,,lét", ,,levés" esetében nem
metafizikai igazságokról van szó. — A hatalmasok emelték törvényerőre a dolgok neveit: és a
hatalmasok között a legnagyobb absztrakciórn'ivészek alkották meg a kategóriákat.

5 14

Egy morál, amelyet hosszú tapasztalat és próba igazolt, végül bizonyított életmódként
törvényerőre emelkedve jut el a tudatba, uralkodó morálként... és ezzel a rokon értékek és
állapotok egész csoportja csatlakozik e morálhoz: tiszteletre méltó lesz, megtámadhatatlan,
szent és igaz; fejlődéséhez tartozik, hogy feledik eredetét... ez annak a jele, hogy úr lett

belőle...

Ugyanez történhetett volna meg az ész kategóriáival: hosszas tapogatózas utan
fönnmaradhatnanak viszonylagos hasznosságuknak köszönheöen... Elérhetnek bizonyos
nnnlnt amplan valaki Hcc7pcnn'iithpti Pmíc7ltp'nt rudmnm'rhntin ;;ch 7nmPlv nnntnn