Megmutatjuk, hogy hol és mennyiért kaphatod meg a keresett könyvet.

Mesterségem a halál

Robert Merle 1955-ben megjelent második regényét kivételes dokumentumok ihlették: hozzáférhetett Rudolf Hössnek, az auschwitzi haláltábor parancsnokának emlékezéséhez, melyet Höss röviddel azelőtt vetett papírra, hogy háborús bűnösként kivégezték volna. Az író, aki átélte Franciaország lerohanását, a hadifogságot, a németországi kényszermunkát, beleéli magát az ellentétes szerepbe: tapasztalatot és fantáziát ötvözve alkotja meg élet és halál rettegett urának lelkivilágát, életútját - hogyan dresszírozták precíz, szenvtelen bürokratává, parancsteljesítővé, szemmé a láncban. Mert ez a rém voltaképpen kislelkű hivatalnok, tucatember. A nácizmus mindmáig sötét rejtélyét, azt, hogy a minden képzeletet meghaladó irtózat napi rutinná válhatott, Robert Merle az elsők között kezdte boncolni, és a "gonosz banalitását" nála közvetlenebbül, érzékletesebben azóta sem igen ábrázolták. Nemzedékek nagy olvasmányélménye ez a könyv, hosszú pályája végén maga Merle is főművének vallotta.

Mutasd tovább

Legközelebbi ingyenes személyes átvételi pont
elfogyott

Részletek a könyvből

— Termeszetesen, Herr Direktor.

— Mindamellett maga nem akar cselhez folyamodni doktor Vogellel szemben?

— Nein, Herr Direktor.

— Miért nem?

— A kettő nem ugyanaz.

— Miért nem ugyanaz?

Gondolkodtam, majd azt mondtam:

— Mert ez esetben csak rólam van szó.

Az igazgató éles és diadalittas hangon néhany "á—á—a"—t kiáltott, szeme megcsillant
aranykeretes szemüvege mögött, az asztalra dobta a vonalzót, keresztbe fonta a karját, és
roppant elégedettnek latszott.

— Lang — mondta —, maga veszedelmes ember.

A föfoglár felém fordította fejét és szigoni tekintetével végigmért.

— És tudja, miért veszedelmes ember?

— Nein, Herr Direktor.

— Azert, mert tisztesseges.

Aranykeretes szemüvege villogott. Folytatta:

— Minden tisztességes ember veszedelmes. Csak a söpredék veszélytelen. Éfoglár, tudja,
miért van ez így?

— Nein, Herr Direktor.

— Főfoglár, szeretné tudni az okát?

— Termeszetesen, Herr Direktor, szeretnem tudni.

— Mert a söpredék csupan érdekből cselekszik, egyszóval kicsinyesen.

Leült, fotelje karfájára helyezte két kezét, és ismét roppant elégedettnek latszott.

Robert Merle további könyvei